MÁV-életérzés 2024: kilenc és fél óra Ausztriáig

  • narancs.hu
  • 2025. január 13.

Belpol

A hvg.hu összeállította a Magyar Államvasutak tavalyi problémalistáját; nem lett rövid, de kínunkban akár röhöghetünk is rajta.

Ismét elkészítette a magyar vasúti közlekedés káoszát szemléző cikkét a hvg.hu. Ebben az egész múlt évet áttekintve sajátos pontrendszer alapján értékelik a MÁV teljesítményét a különböző vasúti vonalakon. Mint írják: „Az év egészére 2924,5 hibapontot osztottunk ki, 120-szal többet, mint 2023-ban. Amióta elkezdtük vezetni ezt a listát, ez a legtöbb, ráadásul évről évre nő a szám, igaz, most már nem évente nagyjából ötszázzal, mint eddig. A korábbi brutális növekedésből látszik az, hogy itt nem (csak) arról van szó, hogy a MÁV teljesítménye romlik, hanem arról is, hogy a MÁVInformnál dolgozók napról napra nagyot mennek, hogy az összes problémáról hírt adjanak.”

Egyébként a lista élén nem született meglepetés, tavaly is a Budapest és Záhony közötti vonal gyűjtötte a legtöbb hibapontot, egészen pontosan 251-et (egy óra késés egy hibapont).

Igazi meglepetést a második helyezett vonal jelent: a Budapest-Győr-Rajka viszonylat úgy emelt jókorát hibapontjai számán, hogy épp befejeződött a felújítása.

A tíz legproblémásabb vonal listáján is akadt némi változás, például nincs ott többé a Nagyatád–Somogyszob vonal, hiszen az áldozatul esett a kormány mellékvonal-bezárási hullámának. Visszatért ugyanakkor a legrosszabbak „elitjébe” a Budapest–Esztergom és a Szeged–Békéscsaba vonal, illetve egyre több hibapontot gyűjt a Székesfehérvár–Szombathely közötti is.

Ahogy a cikk írja: ez a vonal „az év utolsó pár hetének lett váratlanul főszereplője: decemberben kiderült, hogy az eső olyan szinten tette veszélyessé egy szakaszát, hogy Veszprém és Ajka között teljesen le kellett állítani a forgalmat”.

Mint megjegyzik, azért akadtak gond nélküli vonalak is: „a Fertőszentmiklósról az ausztriai Neusiedlbe és vissza naponta 6-6 vonat jár, ennek a magyarországi, mindössze 3 kilométeres szakasza tökéletesen teljesített”.

A legnagyobb késést jegyző járatok közt az egyéni bajnok egy Budapestről Zürichbe tartó EuroNight lett március 30-31-én. Ennek a vonatnak kilenc és fél óra alatt sikerült a magyar fővárosból eljutnia Ausztriába.

Ami az időjárást illeti, kiderül, hogy a MÁV igazi ellensége nem a tél, hanem a nyár. „Egész egyszerűen a magyar vasút eszközeit – legyen szó akár a járművekről, akár a pályákról – nem arra tervezték, hogy egy nyáron 40 hőségnapot bírjanak ki” – fogalmaz a cikk. Az év legrosszabb napja mégis egy téli nap volt, november 22-e, ami elhozta az első havazást. „Aznap totális káoszba fulladt a közlekedés, 44 olyan eset történt, amely miatt hibapontot oszthattunk ki. Persze sokat elmond a helyzetről, hogy a második legrosszabb nap, 35 problémával július 12-e lett, amikor épp az extrém hőségtől szenvedtünk” – írják.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.