Medvét láttak Komárom-Esztergom megyében

  • narancs.hu
  • 2024. október 15.

Lokál

A Budapesttől mintegy órányira fekvő Bajóton többen is észlelték a medvét, de lábnyomokat nem találtak a vadászok. 

"Nemrég kaptuk a hírt, hogy Szentkereszten az erdőben és a pataknál MEDVÉT láttak. Kérünk mindenkit, hogy amíg nem tisztázódik a helyzet, a legnagyobb körültekintéssel járják az erdőt. Illetve függesszék fel egy kis időre a kirándulást, gombászást stb." – tette közzé a Facebookon hétfőn a Komárom-Esztergom megyei Bajót község önkormányzata. 

Bár egyre gyakoribbak a medveészlelések Magyarországon, az elmúlt években újra és újra bizonyítottan feltűntek az állatok északon, elsősorban Pest, Nógrád és Heves megye területén, Komárom-Esztergom megyében azért ritkábban fordultak elő. 

A megyei lapok beszámolója szerint szeptember végén a Hajdú-Bihar megyei Nyírmártonfalvánál és Borsodszentgyörgynél is járt egy kifejlett barnamedve,  majd október elején a Nógrád megyei Mihálygergye környékén találtak medvenyomokat. A Szlovákiából átjáró medvék jó úszók, így a Börzsönyből a Dunán és az Ipolyon akár át is tudnak kelni, így juthattak akár a Budapesttől mintegy órányira északnyugatra fekvő Bajótra is. 

Az azonban még nem biztos, hogy tényleg jár arra medve: Tóth Zoltán polgármester kedden a település Facebook-oldalára azt írta, hogy bár több egymástól független bejelentés is érkezett, hogy Péliföldszentkereszt környékén reggel és nap közben több alkalommal is megjelent egy medvére hasonlító állat, a vadásztársaság hivatásos vadásza és a szintén vadász polgármester nem talált medvenyomot a területen. Hozzátette, ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az észlelések nem voltak valódiak, ezért mindenkit arra kért, hogy legyen körültekintő és minden szokatlan dolgot (közvetlen találkozás, lábnyom, stb.) haladéktalanul jelezzenek az önkormányzat, a rendőrség, vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park felé. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.