Melegnek tartották, nem kaphatta meg az anyakönyvvezetői állást

  • narancs.hu
  • 2020. november 17.

Lokál

Budakalász konzervatív, nem akarták, hogy beinduljon a suttogó propaganda.

Melegnek vélve utasította el a budakalászi önkormányzat azt az anyakönyvvezetői állásra jelentkező szakembert, akit szakmailag alkalmasnak találtak volna a munkára, írja a Telex.

A laphoz eljutott az általuk csak W.-ként emlegetett szakember története, akinek akkor szóltak, hogy mégsem övé az állás, amikor már az üzemi orvosi vizsgálatra igyekezett és készült, hogy hamarosan átvegye az anyakönyvvezetői hivatalt. Az önkormányzat indoklása szerint a távozni készülő anyakönyvvezető mégsem hagyja ott az állását, így nem veszik fel.

Később azonban kiderült, ez nem volt igaz: az akkori anyakönyvvezető már elköszönt a munkatársaitól, az önkormányzat pedig ismételten meghirdette az állást.

A Telexhez eljutott egy hangfelvétel, ami azt bizonyítja: az önkormányzatban döntési helyzetben lévők között volt olyan, akiknek a gyanúja szerint W. meleg, ezért jobb lenne, ha mégsem ő kapná meg az állást, bár a szakmai tapasztalata megvolt és ő volt az egyetlen alkalmas pályázó.

A felvételen többek között elhangzik, hogy:

„Gondolkodtunk, mi legyen, (…) felhívtuk, hogy akkor rá esett a választásunk. De közben most tudtam meg egy negyedórája, hogy jó volt a megérzésem, búzavirág”.

Ezt a felvételen a jegyző mondja. Ahogy azt is, hogy:

„Utálom az ilyen lóbaszó férfiakat, haragszom rájuk, alapból”.

Majd hozzátette, attól tart, hogy beindulna a suttogó propaganda, hogy „csak egy buzit” találtak a távozó anyakönyvvezető helyére. Végül azt a megoldást találta ki, hogy:

„Azt mondjuk a csávónak, hogy bocsánat, maradt az anyakönyvvezető.”

Bár ebben nem értett mindenki egyet, W. végül nem kapta meg az állást. A Telex az érintetett elérte, aki nem kívánt nyilatkozni. Az önkormányzattól pedig azt szerették volna megtudni, miért érvénytelenítették az első pályázatot.

A budakalászi jegyző erre megismételte a hivatalos álláspontot, miszerint a korábbi anyakönyvvezető helyére valóban kerestek új embert, de a kolléga meggondolta magát, azt mondta, maradna. Aztán mégis változott a helyzet, mert "egy tragikus családi halálesetet követően mégis a távozás mellett döntött. Azonnali helyettesítésére a Pest megyei Kormányhivatal átmeneti helyettesítő személyt jelölt ki (…), aki hamar jelezte, hogy szívesen lenne hosszabb távon is a munkatársunk. Munkáját megismerve azóta megállapodás is született az áthelyezéséről".

A jegyző szerint „valamennyi kiválasztási folyamatban kizárólag a jelentkezők szakmai és emberi alkalmassági tényezői játsszák a meghatározó szempontokat; a kiválasztás a HR-es munkatárs közreműködésével zajlik a hivatalban, a döntések pedig jegyzői hatáskörbe tartoznak” – írta a Telex kérdésére.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.