"Itt fogyasztod, vagy elvitelre kéred?" - hangzik a jól ismert mondat a Móricz Zsigmond körtéren, a kérdező 19 év körüli srác, elsőéves főiskolai hallgató. A gyorséttermi munka mellett a diákmunkakörök közé sorolható a klasszikus szórólapozás, az üzletláncok árufeltöltése, anyagmozgatás, a szintén kultikus jelmezes vagy telefonos munkák, mint az ügyfélszolgálat, közvélemény-kutatás vagy a telemarketing, különféle adminisztratív és irodai állások, illetve a gyártósorokon betanított feladatok.
Utóbbiakra inkább vidéki gyárakban van lehetőség, legtöbbször a gyógyszer- és élelmiszeriparban, a gazdasági válság hatására az autóipar idén kiesett. Nagy arányban mozgatják meg a diák munkavállalókat az idényjellegű mezőgazdasági munkák, júliusban például a kukoricacímerezés dívik, ahol esetenként 4-500 fiatal is megfordulhat egyszerre. Szezonális munkát találni strandokon, fürdőkön, főleg a Balaton környékén, itt ruhatárakban, értékmegőrzőkben vagy úszómesterként dolgoznak. Az állami szféra is foglalkoztat diákokat, főleg adatrögzítésre, de megtalálhatók hoszteszként egyszerű kóstoltatásoktól a vendégfogadó és -irányító szerepkörig.
A sláger a recepciósmunka, amely nyelvismeretet igényel, és nem mellesleg ülve végezhető, de az egyik diákszövetkezet honlapján például targoncavezetői vizsgával rendelkező diákokat keresnek hosszú távra.
15+
Magyarországon a munkavállalás alsó korhatára 15 év, a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. §-a alapján 16 éves korig csak szünidőben és szülői hozzájárulással dolgozhatnak a nappali tagozatos diákok. 18 éves korukig fiatal munkavállalónak minősülnek, afelett a törvény már nem tesz különbséget a felnőtt és a diák között. Egy fiatal munkavállaló naponta legfeljebb nyolc órát dolgozhat, azaz hetente negyvenet, és 4,5 óra után már legalább 30 perc munkaközi szünetre jogosult. Emellett két munkavégzés között 12 órának el kell telnie, nem osztható be éjszakai, készenléti, avagy ügyeleti jellegű munkára, és nem túlórázhat. Egy fiatal munkavállalóra ez a törvény abban az esetben is érvényes, ha a munkavégzésére a polgári törvénykönyv vonatkozik, azaz megbízás vagy vállalkozás alapján végez munkát.
Egy diákszövetkezetnek országosan több ezer regisztrált tagja van, az 1994-ben alapított Fürge Diák Iskolaszövetkezetnél ez nagyjából 60 ezer, a tagok mintegy fele tartozik a budapesti körzethez. Az országban több tucat diák- és iskolaszövetkezet működik, egy diák akár az összesnél regisztrálhat. A legtöbb szövetkezeti tagság elsődleges feltétele az aktív hallgatói jogviszony, így a különböző járulékok terhét az iskolák viselik a munkáltató helyett. Általában kérik az adó- és tb-kártyát, egy bankszámlaszámot, a személyit, illetve bizonyos munkaköröknél külön papír is szükséges, például az élelmiszerrel kapcsolatos munkáknál az egészségügyi kiskönyv. A legtöbb diákszövetkezet munkaszerződést ír a diákokkal, de gyakori az alkalmi munkavállalói kiskönyv is, illetve a munkavégzés alapja lehet még megbízás és vállalkozás. A regisztráció ingyenes, de a munkavállalás már együtt jár a szövetkezeti tagsággal és ezer forint körüli tagsági díjjal, amit egyszer, általában az első fizetésből vonnak le. A tagságért cserébe elvégeznek minden papírmunkát, többek között ők készítik a tagok adóbevallását, ha a diáknak máshonnan nem volt abban az évben jövedelme. Emellett a munkafeltételek kötöttek, a szövetkezet vállalja a fizetés, a munkakörülmények és a diák sértetlen jogainak biztosítását. Diákszövetkezeten keresztül egyértelműen legális a munkavállalás, amit 15-16 évesen nem feltétlenül könnyű megállapítani. A szövetkezetek hasznát általában 20 százalékban állapítják meg, személyi jövedelemadót pedig csak a minimálbér feletti részből vonnak le.
"Ez egy outsourcing tevékenység. A dolgozóink végzik az általunk elvállalt munkát - magyarázza Oprecht Károly, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet budapesti területi képviselője. - A cégnek azért jó, mert nem ő végzi a castingot, a papírmunkát, és megéri, mert nincs betanítás." Egy-egy szövetkezet országosan 6-700 céggel áll kapcsolatban, amibe beletartozik az egyszeri megrendeléstől a rendszeres üzletkötésig minden, ebből Budapest 250-300-at tesz ki. A leggyakoribb partnerek a nagyobb nemzetközi hálózatok, általában a kereskedelmi, élelmiszer-ipari piacról, de lehetnek barkácsboltok, bútorértékesítők, drogériák is, a listán vannak termelőüzemek, és gyakoriak a gyógyszeripari megkeresések.
Nincs lacafaca
A diákmunka minimális órabére 411 Ft körül mozog, de néha elérheti a 900-1000 forintot is. A fővárosban az átlagórabér 480, míg az ország többi részén 420 Ft. Egy-egy munkamegbízás 4-12 órás, a 18 év feletti diákoknak pedig 6 óránként jár pihenő, így a 8 órás műszakban egyszer fél óra, 12 órásban két 15 perces és egy félórás szünet a bevált forgatókönyv.
"Nekem majd két hónapomba került az összes nyamvadt papírt beszerezni, aztán amikor letettem a paksamétát a szövetkezetnél, közölték, hogy az állást, amire jelentkezni akarok, már fél éve betöltötték" - mondja Évi, aki idén érettségizett, és jelenleg a felvételi eredményeit várja, de amikor egy másik helyen, egy követelésbehajtással foglalkozó ügyvédi irodánál alkalmazták, akkor sem volt szerencséje. "Azzal rúgtak ki, hogy túl kedves vagyok."
"Van, akinek pikpakk minden a kezében van, és dolgozik, van, akinek kicsit segíteni kell - mondja Kanti Éva, aki hoszteszkoordinátorként rendszeresen találkozik diákmunkásokkal. - Dolgoztam felnőttekkel és diákokkal is, nem nagyon lehet különbséget tenni köztük."
Betanítás, képesítés és szakképzettség híján a munkaalkalmasság és munkabírás gyakran dől el a helyszínen, előfordul, hogy egy-két nap után valamelyik fél felmond, ilyenkor a diákot a ledolgozott időre fizetik ki. Durva szabálysértésnél már más a helyzet, ha a diák egyszerűen nem megy el dolgozni, a szövetkezet nem lacafacázik, egyszeri figyelmeztetés után jön a tiltólista, náluk többet nem kap munkát.
"Három nyelven beszélek, van egy kereskedelmi képesítésem, és egyszerűen nem találok ennél jobb munkát, mert kis létszámú szakon muszáj minden órán ott lenned, nem lehet a fél hetet lemelózni" - mondja Julcsi, aki holland-esztétika szakot végez az ELTE bölcsészkarán. Kezében nagy köteg jegy és szórólap, de volt már telemarketinges, és fél évig dolgozott egy könyvkereskedő-láncolatban. A diákszövetkezeti honlapokat böngészve több olyan állás akad, amely heti 5x8 órás munkaidőre szól, sőt egyes hirdetések pont a passzív féléves hallgatókra apellálnak. "Ezt ilyen büfé-szakosoknak találták ki. Nekem van, hogy heti három házidogát kell leadnom, és így alig bírom."
A szövetkezetek emellett ajánlanak még gyakornoki pozíciókat is, ebben a tevékenységükben megegyeznek néhány állásközvetítővel, bár eltérő, ki mit vesz egy kalap alá a pályakezdők, a diákmunka és a gyakornoki programok közül. Ilyen programokat főként a nemzetközi nagyvállalatok indítanak, melyeknek saját érdekük is, hogy felkutassák a legtehetségesebb munkaerőt. Előfordul, hogy már a felsőoktatás első évétől figyelemmel kísérnek egy adott évfolyamot, versenyeket szponzorálnak, vagy a tanszékvezetőkkel alakítanak ki kapcsolatot. Szűk területeken igazán éles a verseny, de a meghirdetett programok közt ugyanúgy akadnak mérnöki, energetikai vagy pénzügyi állások, mint marketingasszisztensi munkakörök. A slágermunkákra való túljelentkezést a válság is felerősítette, egy HR-es állásra a profession.hu-nál 2 hét alatt akár 6-700 életrajz érkezik, ez a pályakezdő állásoknál is több száz érdeklődőt jelent az elmúlt fél év 10-15 ezernyi 19-29 éves felhasználójából.
Az állásközvetítőn keresztül meghirdetett programok a munkamennyiséggel arányosan kínálnak fizetést, hiszen a diák még tanul, nem képes heti 40 órában dolgozni. A programok általában 20-30, de esetenként 60 emberrel is indulhatnak, de végül csak egyet vesznek állományba. A kemény szűrés már az interjúkkal elkezdődik, amit általában assesment centerekkel, félnapos csoportfeladatokkal kombinálnak. A programba vett diákok ezután különböző tréningeken vehetnek részt, és végigpörgetik őket az osztályokon. A munkaerő-keresés ennek ellenére szinte folyamatos, a Mol például évi kétszer indít gyakornoki programot.
Csillogó szemek
Elterjedt azonban az olyan gyakornoki állás is, ahol a diák semmilyen pénzbéli juttatásban nem részesül. Ez főként a marketing- és kommunikációs munkáknál fordul elő, a koncepció úgy szól, hogy a megszerzett tudás egyenértékű a diák fizetésével, tehát munkaadó és munkavállaló ezzel kvittek. Van, aki elvből nem vállal ilyen munkát, de a posztot maradék nélkül betöltik mások, kényszerből vagy lustaságból nem keresnek tovább, esetleg élvezik a kötetlenséget, elvégre nehéz büntetni azt, aki nem kap fizetést, tehát nincs ráutalva a munkájára. Az szintén változó, hogy ilyen esetekben létezik-e egyáltalán szerződés a munkaadó és a gyakornok között, bár az nem kétséges, hogy a nulla jövedelem szja-val és anélkül is nulla.
Egyes, főleg főiskolai diplomáknak előfeltétele a kötelező szakmai gyakorlat, intézményenként változó, ki milyen kapcsolatokkal rendelkezik. Ha egy szakirányhoz nem akad megfelelő partner, a diákra hárul a munkakeresés. Mivel a szakmai gyakorlat gyakran félévhez, ezáltal határidőhöz kötött, netán csak púp a háton, és a tanuló gyorsan le akarja tudni, előfordul, hogy az említett 0 forintos gyakornoki programokat választja. Kötelező szakmai gyakorlat esetén az iskola szerződik a munkaadóval, a hallgatónak járó havibér a minimálbér 25 százalékánál kezdődik. Emiatt a 0 forintos állások esetén az iskola által kiadott sablonszerződést szükséges módosítani, ez az évi több száz hallgatós szerződésdömpingben jó eséllyel marad észrevétlen.
A diákok tehát álláskereséssel fordulhatnak az iskolához, a diákszövetkezetekhez és az állásközvetítőkhöz, akik egymás hirdetéseit gyakran teszik ki a saját felületeikre. Előfordul, hogy több honlapon is szembetalálkozni ugyanazzal a hol pár soros, hol féloldalas hirdetéssel, de természetesen szinte mindenre túljelentkezés van. A pénz kezdetben nyaralásra, nyelvvizsgára, később albérletre, külföldi utakra kell, az utolsó években pedig már a szakmában szerzett ismeretek dominálnak.
Kevés álláshirdetés akad, ahol ne lenne követelmény egy-két év munkatapasztalat, előny, ha hasonló területen, természetesen a két nyelvvizsga és a diploma mellett. A szigorú elvárás nem véletlen, ha több száz életrajz érkezik egy-egy állásra, akkor hátrányban van, aki még sosem volt alkalmazott. "Gyakori, hogy kijönnek 23 évesen egy diplomával, meg beszélnek egy nyelvet úgy-ahogy, és fogalmuk sincs, mit akarnak az élettől - mondja Martis István, a profession.hu állásportál értékesítő vezetője. - Mi általában azt keressük, hogy jöjjön be, tudja, hogy mit akar, és lássam a csillogást a szemében."
A verseny ugyanúgy legyűrűzik a kezdeti diákmunkákhoz, 900-as órabérért már megéri lemondani egy hétvégi programot, és a hoszszú távú, egyetem és főiskola mellett végezhető munkákra is sokan pályáznak. A pénzkereseti lehetőség mellett a diákok munkavállalása fontos tényező az önéletrajzban, a karrier, úgy látszik, már a szórólappal elkezdődik.
