NAPOZÓ - rés a présen

Nekünk is újdonság minden évben

Gottfried Juli szervező

  • rés a présen
  • 2014. július 19.

Lokál

rés a présen: Mikor és miért csatlakoztál a Bánkitó csapatához?

Gottfried Juli: Az első fesztiválhoz gimnázium után önkéntesként csatlakoztam, és a következő évben kezdtem el kiállításokat szervezni, majd civil-kulturális programokat is. Hat Bánkitó alatt közben elvégeztem a művészettörténet szakot és a kultúramenedzsment-képzést. Megfogott a közösség, barátok lettünk, és közben a fesztivál szervezésében egy olyan terepre találtam, ahol az egyetem falai között tanultakat alkalmazni tudom, és inspirál a sok elkötelezett ember, akikkel együtt dolgozhatok.

rap: Már majdnem minden fesztiválon visszafejlődött az egykor népszerű civil rész. Mi erről a véleményed, és nálatok hogyan alakul ez?

GJ: Még egy ilyen fesztiválon is, ahova civil, kulturális programokra jellemzően nyitott közönség jár, kihívás, hogy a nyári melegben a tóparti fröccsözésből vagy árnyékban szunyókálásból átcsábítsuk a közönséget egy aktív jelenlétet igénylő programra. Nálunk sosem volt hagyományos civil-sziget, inkább kísérletezünk. Nem választjuk szét a civil és kulturális programokat, olyan hibrid programokban gondolkozunk, amik segíthetik a közönség megszólítását.

rap: Idén mi lesz a kulturális programokban a nagy dobás, illetve mi az a visszatérő dolog, ami nagyon népszerű lehet?

GJ: Idén a szervezés formája az újdonság. Mindig is cél volt egy olyan platform kialakítása, ahol a fesztivál nyújtotta oldott hangulatban találkozhatnak társadalmilag aktív emberek, születhetnek és elmélyülhetnek baráti és szakmai kapcsolatok. Ezt a közösségi működést most az egész előszervezési időszakrakiterjesztettük. Március óta dolgozunk együtt a fesztiválon megjelenő civil és kulturális szervezetekkel, és arra biztatjuk őket, hogy működjenek együtt, használják egymás tapasztalatait, módszereit vagy akár közönségét a közös célok érdekében. Ezekből az együttműködésekből született projektek adják majd a programstruktúra alapját. Az idei fesztivál fő témája az alulreprezentált csoportok láthatóvá tételének kérdése, ehhez tudnak a maguk eszközeivel kapcsolódni civil szervezetek vagy műhelyek, kulturális egyesületek.

rap: Vannak-e abszolút újdonságok és nő-e a nézőszám?

GJ: Még nekünk is újdonság minden évben, hogy megint lesz Bánkitó Fesztivál. Egyre nehezebb megteremteni rá az anyagi forrásokat. Az viszont nagy öröm, hogy mindig egyre többen voltunk, és az eddigi visszajelzések alapján a tendencia folytatódik. Nagyban köszönhető ez az idei zenei fellépőknek (Akkezdet Phiai, B‘lga, Zagar, Mary Popkids, Jónás Vera, Middlemist Red), a színházaknak (Tünet Együttes, InSite Drama stb.), valamint a sokféle összefogásnak.

rap: Milyen más fesztiválokra jársz szívesen?

GJ: A fesztiválszervezés elveszi az időt, a Bánkitó után kezdődik általában a nyarunk, akkor viszont a fesztiválszezonnak már lassan vége, de ha még bírjuk, a kapolcsi Gólya-udvarba lenézünk.

rap: Ha programpont lehetnél a saját fesztiválodon, mi lennél a legszívesebben?

GJ: Talán a nulladik napi önkénteseligazítás. Akkor még mindenki friss és üde!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.