Nem érdekli a Hellt, hogy engedély nélkül tették ki reklámjukat a világörökségi területre
hellIMG_9752w.jpg

Nem érdekli a Hellt, hogy engedély nélkül tették ki reklámjukat a világörökségi területre

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. július 22.

Lokál

De mi köze van Széchenyi Istvánnak az energiaitalhoz?

Ahogy arról a Narancs.hu beszámolt, egy meglehetősen nagy és feltűnő Hell logó került ki pár hete az Andrássy út egyik villája elé.

A fehérre festett ház önmagában is elüt a környezetétől, az ördögfejet mintázó logó pedig nem kapott engedélyt.

Matus István, Terézváros főépítésze a Narancsnak azt mondta, hogy a kerület a településképi rendelete alapján minden nem építési engedély köteles építmény létesítése előtt településképi bejelentést kell tennie az építtetőnek. Ilyen bejelentést nem tett a Hell, így engedélyt sem kaphatott. Reklámot ráadásul eleve tilos lett volna kitenni ezen a területen.

Engedély nélkül került ki a hatalmas Hell reklám az Andrássy útra

Egy meglehetősen nagy és feltűnő Hell logó került ki pár hete az Andrássy út egyik villája elé. A fehérre festett ház önmagában is elüt a környezetétől, az ördögfejet mintázó logó pedig nem kapott engedélyt. Néhány hete egy napfényes délután az Andrássy uton biciklizve vettem észre, hogy egy nemrég felújított villa kertjében felbukkant egy hatalmas ördögfej.

Kérdéseinket természetesen elküldtük a cégnek is. Azt szerettük volna megtudni:

  • Miért nem tettek bejelentést, mikor az kötelező?
  • A Hell Energy álláspontja szerint illik-e a világörökségi környezetbe a szobor?
  • Mi volt az oka annak, a Hell új szákházának otthont adó villa hogy felújítása illetve a kert rendezése során elértek a tervtanács településképi ajánlástól?
  • Érvényesítették-e (illetve tervezik-e érvényesíteni) a helyi védett épületek után járó Tao-kedvezményt? (A védett épületek felújítására költött összegekkel ugyanis csökkenthető az adóalap. Egy elég nagy nyereséggel működő társaság így akár kvázi ingyen is fel tud újítani egy épületet)
  • Mennyibe került az Andrássy úti beruházás?

 

A Hell válasza csak cikkünk megjelenése után futott be, amelyet változtatás nélkül közlünk, íme:

„A Weninger villa 1875-ben épült, amelyet korábbi tulajdonosai az elmúlt mintegy 25 évben hagytak lepusztulni. Cégünk több milliárd forintot áldozott arra, hogy méltóképpen felújítsa az épületet, és tiszteletünk jeléül a tárgyalóinkat is olyan magyar államférfiakról neveztük el, mint például gróf Batthyány Lajos, gróf Széchenyi István vagy Deák Ferenc. Hiszünk abban, hogy a gondos tervezői munkának és a magas színvonalú kivitelezésnek köszönhetően székházunk méltó dísze lett Budapest történelmi városrészének. A HELL márkát egyébként a világ mintegy 50 országban ismerik és elismerik, így különösen sajnálatosnak tartjuk, hogy egy példaértékű felújítás kapcsán egyes újságíróknak addig terjed az érdeklődésük, hogy a logónk kialakítását megkérdőjelezik.

Pantl Péter, HELL ENERGY kommunikációs- és marketingigazgató"

Figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy csupán a felújítás összegének mértékét firtató kérdésünkre kaptunk egy elnagyolt választ.

Ami pedig a Weninger-villa felújítását illeti, annak minőségére tegnapi cikkünkben is kitértünk: igaz, hogy a villa most jobb állapotban van, mint a felújítás előtt volt. De a plusz egy emelet ráépítés megmaradt, számos eredeti díszítő elem nem került vissza. Ami pedig a legfeltűnőbb, hogy az eredeti vöröstéglás, zöld tetős ház vakító fehér-antracit színezést kapott, amivel nemcsak az eredetitől tér el, de környezetétől is elüt.

Annak megfejtését pedig, hogy a  Petschacher Gusztáv tervezte villának mi köze Battyhány Lajoshoz, vagy Deák Ferenchez, az olvasóra bíznánk.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)