Nem érdekli a Hellt, hogy engedély nélkül tették ki reklámjukat a világörökségi területre
hellIMG_9752w.jpg

Nem érdekli a Hellt, hogy engedély nélkül tették ki reklámjukat a világörökségi területre

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. július 22.

Lokál

De mi köze van Széchenyi Istvánnak az energiaitalhoz?

Ahogy arról a Narancs.hu beszámolt, egy meglehetősen nagy és feltűnő Hell logó került ki pár hete az Andrássy út egyik villája elé.

A fehérre festett ház önmagában is elüt a környezetétől, az ördögfejet mintázó logó pedig nem kapott engedélyt.

Matus István, Terézváros főépítésze a Narancsnak azt mondta, hogy a kerület a településképi rendelete alapján minden nem építési engedély köteles építmény létesítése előtt településképi bejelentést kell tennie az építtetőnek. Ilyen bejelentést nem tett a Hell, így engedélyt sem kaphatott. Reklámot ráadásul eleve tilos lett volna kitenni ezen a területen.

Engedély nélkül került ki a hatalmas Hell reklám az Andrássy útra

Egy meglehetősen nagy és feltűnő Hell logó került ki pár hete az Andrássy út egyik villája elé. A fehérre festett ház önmagában is elüt a környezetétől, az ördögfejet mintázó logó pedig nem kapott engedélyt. Néhány hete egy napfényes délután az Andrássy uton biciklizve vettem észre, hogy egy nemrég felújított villa kertjében felbukkant egy hatalmas ördögfej.

Kérdéseinket természetesen elküldtük a cégnek is. Azt szerettük volna megtudni:

  • Miért nem tettek bejelentést, mikor az kötelező?
  • A Hell Energy álláspontja szerint illik-e a világörökségi környezetbe a szobor?
  • Mi volt az oka annak, a Hell új szákházának otthont adó villa hogy felújítása illetve a kert rendezése során elértek a tervtanács településképi ajánlástól?
  • Érvényesítették-e (illetve tervezik-e érvényesíteni) a helyi védett épületek után járó Tao-kedvezményt? (A védett épületek felújítására költött összegekkel ugyanis csökkenthető az adóalap. Egy elég nagy nyereséggel működő társaság így akár kvázi ingyen is fel tud újítani egy épületet)
  • Mennyibe került az Andrássy úti beruházás?

 

A Hell válasza csak cikkünk megjelenése után futott be, amelyet változtatás nélkül közlünk, íme:

„A Weninger villa 1875-ben épült, amelyet korábbi tulajdonosai az elmúlt mintegy 25 évben hagytak lepusztulni. Cégünk több milliárd forintot áldozott arra, hogy méltóképpen felújítsa az épületet, és tiszteletünk jeléül a tárgyalóinkat is olyan magyar államférfiakról neveztük el, mint például gróf Batthyány Lajos, gróf Széchenyi István vagy Deák Ferenc. Hiszünk abban, hogy a gondos tervezői munkának és a magas színvonalú kivitelezésnek köszönhetően székházunk méltó dísze lett Budapest történelmi városrészének. A HELL márkát egyébként a világ mintegy 50 országban ismerik és elismerik, így különösen sajnálatosnak tartjuk, hogy egy példaértékű felújítás kapcsán egyes újságíróknak addig terjed az érdeklődésük, hogy a logónk kialakítását megkérdőjelezik.

Pantl Péter, HELL ENERGY kommunikációs- és marketingigazgató"

Figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy csupán a felújítás összegének mértékét firtató kérdésünkre kaptunk egy elnagyolt választ.

Ami pedig a Weninger-villa felújítását illeti, annak minőségére tegnapi cikkünkben is kitértünk: igaz, hogy a villa most jobb állapotban van, mint a felújítás előtt volt. De a plusz egy emelet ráépítés megmaradt, számos eredeti díszítő elem nem került vissza. Ami pedig a legfeltűnőbb, hogy az eredeti vöröstéglás, zöld tetős ház vakító fehér-antracit színezést kapott, amivel nemcsak az eredetitől tér el, de környezetétől is elüt.

Annak megfejtését pedig, hogy a  Petschacher Gusztáv tervezte villának mi köze Battyhány Lajoshoz, vagy Deák Ferenchez, az olvasóra bíznánk.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."