Nem érdekli a Hellt, hogy engedély nélkül tették ki reklámjukat a világörökségi területre
hellIMG_9752w.jpg

Nem érdekli a Hellt, hogy engedély nélkül tették ki reklámjukat a világörökségi területre

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. július 22.

Lokál

De mi köze van Széchenyi Istvánnak az energiaitalhoz?

Ahogy arról a Narancs.hu beszámolt, egy meglehetősen nagy és feltűnő Hell logó került ki pár hete az Andrássy út egyik villája elé.

A fehérre festett ház önmagában is elüt a környezetétől, az ördögfejet mintázó logó pedig nem kapott engedélyt.

Matus István, Terézváros főépítésze a Narancsnak azt mondta, hogy a kerület a településképi rendelete alapján minden nem építési engedély köteles építmény létesítése előtt településképi bejelentést kell tennie az építtetőnek. Ilyen bejelentést nem tett a Hell, így engedélyt sem kaphatott. Reklámot ráadásul eleve tilos lett volna kitenni ezen a területen.

Engedély nélkül került ki a hatalmas Hell reklám az Andrássy útra

Egy meglehetősen nagy és feltűnő Hell logó került ki pár hete az Andrássy út egyik villája elé. A fehérre festett ház önmagában is elüt a környezetétől, az ördögfejet mintázó logó pedig nem kapott engedélyt. Néhány hete egy napfényes délután az Andrássy uton biciklizve vettem észre, hogy egy nemrég felújított villa kertjében felbukkant egy hatalmas ördögfej.

Kérdéseinket természetesen elküldtük a cégnek is. Azt szerettük volna megtudni:

  • Miért nem tettek bejelentést, mikor az kötelező?
  • A Hell Energy álláspontja szerint illik-e a világörökségi környezetbe a szobor?
  • Mi volt az oka annak, a Hell új szákházának otthont adó villa hogy felújítása illetve a kert rendezése során elértek a tervtanács településképi ajánlástól?
  • Érvényesítették-e (illetve tervezik-e érvényesíteni) a helyi védett épületek után járó Tao-kedvezményt? (A védett épületek felújítására költött összegekkel ugyanis csökkenthető az adóalap. Egy elég nagy nyereséggel működő társaság így akár kvázi ingyen is fel tud újítani egy épületet)
  • Mennyibe került az Andrássy úti beruházás?

 

A Hell válasza csak cikkünk megjelenése után futott be, amelyet változtatás nélkül közlünk, íme:

„A Weninger villa 1875-ben épült, amelyet korábbi tulajdonosai az elmúlt mintegy 25 évben hagytak lepusztulni. Cégünk több milliárd forintot áldozott arra, hogy méltóképpen felújítsa az épületet, és tiszteletünk jeléül a tárgyalóinkat is olyan magyar államférfiakról neveztük el, mint például gróf Batthyány Lajos, gróf Széchenyi István vagy Deák Ferenc. Hiszünk abban, hogy a gondos tervezői munkának és a magas színvonalú kivitelezésnek köszönhetően székházunk méltó dísze lett Budapest történelmi városrészének. A HELL márkát egyébként a világ mintegy 50 országban ismerik és elismerik, így különösen sajnálatosnak tartjuk, hogy egy példaértékű felújítás kapcsán egyes újságíróknak addig terjed az érdeklődésük, hogy a logónk kialakítását megkérdőjelezik.

Pantl Péter, HELL ENERGY kommunikációs- és marketingigazgató"

Figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy csupán a felújítás összegének mértékét firtató kérdésünkre kaptunk egy elnagyolt választ.

Ami pedig a Weninger-villa felújítását illeti, annak minőségére tegnapi cikkünkben is kitértünk: igaz, hogy a villa most jobb állapotban van, mint a felújítás előtt volt. De a plusz egy emelet ráépítés megmaradt, számos eredeti díszítő elem nem került vissza. Ami pedig a legfeltűnőbb, hogy az eredeti vöröstéglás, zöld tetős ház vakító fehér-antracit színezést kapott, amivel nemcsak az eredetitől tér el, de környezetétől is elüt.

Annak megfejtését pedig, hogy a  Petschacher Gusztáv tervezte villának mi köze Battyhány Lajoshoz, vagy Deák Ferenchez, az olvasóra bíznánk.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”