A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep területén is áthaladó Népjóléti-árkon keresztül már hosszú évek óta ömlik a tisztítatlan szennyvíz a Ráckevei (Soroksári)-Dunába. Az árok és a Duna-ág találkozásánál, a meder mentén használt tamponok, tisztasági betétek, vécépapír, alsónadrág, rongyok, óvszerek láthatók. Ezek akkor „érkeznek”, amikor a környező kerületekben lehulló eső miatt megnövekedett szenny- és esővizet nem tudja befogadni a szennyvíztelep, ahová nagyjából 300 ezer budapesti lakos szennyvize folyik be, naponta nagyjából 60 ezer köbméter. Ha a csapadék miatt ez a mennyiség jelentősen megnövekszik, és napi 80 ezer köbméter fölé emelkedik, akkor a pluszmennyiséget a szennyvíztisztító kénytelen tisztítás nélkül a Duna-ágba terelni. Ha nem ezt tenné, akkor veszélyeztetné az egyébként modern eljárásokat alkalmazó telep működését.
A problémára a közelmúltban Baranyi Krisztina többször is felhívta a figyelmet. Az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője helyszíni videókkal, fotókkal és saját mérésekkel próbálta bizonyítani azt, amivel egyébként – mint kiderült – a szennyvíztelep, a főváros, a Belügyminisztérium és a hatóságok is tisztában vannak.
| ||
A csütörtökön az újságárusokhoz került Magyar Narancsban részletesen bemutatjuk, miként is történhet meg 2017-ben, hogy a hatóságok és az állam tudtával szennyeződik egy kiemelt természetmegőrzési, Natura 2000-es terület. Sajnos, a válasz röviden az, hogy egészen egyszerűen: a szennyvíztelep mindezt megteheti, csak ki kell fizetnie azt a bírságot, amelyet a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezért kiszab. Ez a 2016-ban regisztrált szabálytalanságokra vonatkozóan 107,1 millió forint volt, ebből a pénzből majdnem 75 millió forint ment a Belügyminisztérium fennhatósága alatt álló Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és valamivel több mint 32 millió a Fővárosi Önkormányzat számlájára. És ennyivel – egyelőre – el van intézve a dolog, mindenki széttárja a kezét, hogy jelenleg erre képes a telep, így a tisztítatlan szennyvíz már egy kisebb eső után is mehet a Ráckevei (Soroksári)-Dunába úgy, hogy a szennyezés utáni bírság oda vándorol, ahol már évek óta gondoskodni kellett volna az áldatlan állapotok kezeléséről.
| ||
A Duna-ág ügye – a koszos víz, a túlzottan iszapos meder, a szennyvízelvezetés – egyébként több évtizedes probléma, de mára már meg lehetett volna oldani, ha a magyar állam el tudja költeni azt a 22,4 milliárd forintot, amelyet az Európai Uniótól kapott a helyzet rendezésére, de az előző uniós ciklusban elnyert pénzből összesen 8 milliárd forintot sem sikerült lehívni.
További részletek arról, hogy az Európai Bizottságnak milyen aggályai voltak a nagy projekttel, és hogy a Belügyminisztérium szerint miért a főváros tehet az egészről, a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatnak.
