Ökoszülők, ökobébik - Pelenkaháború

  • Linder Bálint
  • 2008. február 21.

Lokál

A gyermeket váró és a kisgyermekes párok lelkéért vívják legádázabb küzdelmüket a konzumerizmus és az ökológiai fenntarthatóság képviselői. Egy új embernek rengeteg új és márkás termékre lesz szüksége, és meg is érdemli - erősködik az ipar. A csecsemő valójában igénytelen és nem érdeklik a márkajelek - kontráznak a zöldek.
A gyermeket váró és a kisgyermekes párok lelkéért vívják legádázabb küzdelmüket a konzumerizmus és az ökológiai fenntarthatóság képviselői. Egy új embernek rengeteg új és márkás termékre lesz szüksége, és meg is érdemli - erősködik az ipar. A csecsemő valójában igénytelen és nem érdeklik a márkajelek - kontráznak a zöldek.

A gyerek környezeti hatásaival kapcsolatban sok minden már a terhesség alatt eldől. A szükségletekről - kapkodó, kényszeres bevásárlás helyett - tapasztalt ismerősök révén listát is lehet készíteni, ezek egy részét a családból, barátoktól használtan is beszerezhetjük. A szemléletformálást a kórházban kell elkezdeni. A tudatos szülők az anya személyes adatai fejében járó ajándékcsomagot visszautasítják, és gondoskodnak róla, hogy a gyerek adatai se kerüljenek a gyártók kezébe - a törvény csak az első három hónapban tiltja, hogy a kórház kiadja az újszülöttek adatait. Útban hazafelé még postázni kell a központi adatkezelő szervet is diszkrécióra kötelező levelet, amit az illetékes jegyzőnek vagy a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének kell megküldeni, de be lehet adni személyesen is. Ha ezeket elmulasztjuk, az első három hónap után hetente érkeznek a család barátjaként bemutatkozó cégek reklámjai, később a gyerek is jóval több fogyasztásra ösztönző papírszemetet kap. Otthon a csecsemőt természetesen olyan gyerekszobában kell elhelyezni, ahol a bútorok felülete a létező legkisebb vegyszeres kezelésen esett át.

A pelenkázásnál

dől el igazán, hogy milyen lesz az újszülött ökológiai lábnyoma. Az eldobható pelenka vitathatatlanul a legegyszerűbb és legkevésbé taszító megoldás, de környezetvédelmi szempontból teljességgel vállalhatatlan. Egy gyerek a szobatisztaságig mintegy hatezret használ el belőle, csak az amerikaiak 49 millió darabot küldenek a szemétbe naponta, a lebomlási idő 2-500 év. Az eldobhatók a treehugger.org életmódmagazin szerint gyakran olyan nedvszívást fokozó anyagokat tartalmaznak, amelyeket a nyolcvanas években a tamponok gyártásából már kitiltottak. A mosható textilpelenka az egészségre kevésbé ártalmas, pláne, ha organikus kenderből, gyapjúból vagy bambuszból készült. Heti két órával több időt vesz el, a kiegészítő gumibugyit beszerezni pedig kész tortúra, de a hiedelmekkel ellentétben nem muszáj se kifőzni, se vasalni. És ami a lényeg: a teljes életszakaszra számított környezeti megterhelés a mosáshoz használt vízzel, energiával együtt egyes számítások szerint 47 százalékkal alacsonyabb. 2,5-3 éves korig ráadásul 170-200 ezer forintot spórolhatunk. Walesben létezik már pelenkamosoda, amely házhoz jön: a szennyest begyűjtik, kimossák és visszahozzák. Két-három éve már nálunk is könnyebb teljes egészében lebomló ökopelenkát beszerezni, köztes megoldásnak ott az eldobható betéttel rendelkező kombi holmi. A legzöldebb utat az Egyesült Államokból pár évtizede indult radikális "Pelenkamentes Mozgalom" kínálja, amely nem győzi hangsúlyozni, hogy a világ nagyobbik részén simán elvannak pelenka nélkül. A pelenkamentes családban a lehető legtermészetesebb módon, odafigyeléssel reagálnak az utódok szükségleteire. A kötődést erősítő módszer egyszerű: a szülő a ráutaló magatartás jeleiből olvas, később kondicionálással elérheti, hogy a gyerek egy bizonyos hangot hallasson, amikor ürítenie kell. Az első néhány sikertelen kísérlet nyomainak eltüntetésére az interneten sokfajta organikus folttisztítót, kéz- és arclemosót találunk.

A szoptatás vagy tápszer

kérdésében is könnyű dönteni. A női mellnek nincs ismert környezeti mellékhatása, kivéve, ha a szoptatási időszak előtt implantátumot kell eltávolítani. A táp gyárban készül és utaztatják, az anyatej ingyenes, egészségesebb, a tápon tartott gyerek széklete ráadásul sokkal penetránsabb szagot áraszt. Ha valaki kénytelen tápszerrel etetni, keressen organikus formulát (Nyugaton már fair trade is kapható!), és semmiképp se olyan cégtől vásároljon, amely a világ legelmaradottabb részeiben is reklámoz. A Nestlé a nyolcvanas években támadások kereszttüzébe került a csecsemőtápszer marketingje miatt. A fejlődő országokban folytatott rámenős kampányokkal - ingyenes minták, kórházak szülészeti osztályainak látogatása és támogatása - azt a látszatot keltette, mintha a tápszer jobb lenne az anyatejnél. Ez különösen tiszta ivóvízben szegény területeken, az alacsonyan iskolázott szegények körében járhat katasztrofális hatásokkal. A cég elleni többéves bojkott hatására az Egészségügyi Világszervezet etikai kódexet hozott létre az anyatejpótló tápszerek forgalmazására és reklámozására. Ezt hol betartják, hol nem.

Az ökoszülő a fürdőszobában, az újsággal becsúsztatott különféle testápolók, hintőporok, olajok és krémek termékmintái között sem veszíti el a fejét. A természet mellett a csecsemőt is kíméljük, ha az 5-600 vegyülettel impregnált fenéktörlő kendő használata helyett inkább a csap alá lógatva mossuk le. Amíg a kúszás-mászástól nem lesz irdatlanul koszos, esti fürdetése történhet sima vízzel, a hajmosáshoz sem kell mindig sampon, a legtöbb gyerek haja kamaszkoráig alig zsírosodik. A kozmetikai ipar a női árupaletta jelentős részét már kiskorúaknak is kínálja, de egy újszülöttet végképp nem kell parfümszaggal beborítani, a patikában kapható egyszerű, illatmentes krémek tökéletesen megteszik. Az olasz zöldoldalak testápolónak természetesen olívaolajat ajánlanak, ami igény szerint paradicsomból, mozzarellából és bazsalikomból álló bőrnyugtató pakolással is kiegészíthető.

A helyes étrend kialakítása az egyik legnehezebb feladat, kiváltképp egyéves kor után. Lehetőleg minél egyszerűbb, kevésbé feldolgozott étellel, saját készítésű koszt és biobébiételek kombinációjával etessünk. A bio másfél-kétszer annyiba kerül, de ne legyünk smucigok, a pelenkán spóroltunk. Jó, ha tudjuk, hogy a bébiétel üvege nem visszaváltható, speciális teteje miatt a háztartásban sem könnyű hasznosítani. Az állományjavítók, puffasztók, savanyúságszabályozó anyagok miatt felesleges junk fooddal (babapiskóta, háztartási keksz) tömni a gyereket, az pedig unalomig ismert, hogy szomjoltásra a víz a legjobb. Inkább üvegtányért és fémkanalat használjunk, nemrég bizonyosodott be, hogy a különböző gyerekholmikhoz is használt műanyaglágyítók károsak az egészségre. Néhány törést bele kell kombinálni.

Az öltöztetés

jelentős önfegyelmet kíván, ráadásul időről időre vérbe kell fojtanunk a kirakatok előtt megszédülő családtagok támadásait. Az utánpótlás egy részét turkálókból, babakörök révén biztosíthatjuk, keressük a természetes anyagokat! Ha új holmira van szükségünk, ne feledjük, hogy a magyar gyerekruha- és cipőipar túlélte a felnőttekét, lehet tehát úgy vásárolni, hogy a helyi hazai gazdaságot éltessük, és a kisebb szállítási szén-dioxid-kibocsátást támogassuk. Alkalmazzunk külön utcai/társasági és játszó/nyűhető ruhaszettet, utóbbi lehet kicsit foltosabb. Így kevesebb a mosás, és a gyereknek sem kell folttisztító vegyszerben áztatott ruhákba öltöznie, amúgy pedig részesítsük előnyben a mosószódát, öblítésre az ecetet. A vegyszerező tisztaságmánia nemcsak környezetkárosító, de ránk is visszaüthet: tanulmányok szólnak arról, hogy a baktériummentes karanténban tartott gyereknél gyakoribb az allergia, az asztma és az ekcéma. Természetesen új játékokat sem kell folyton vásárolnunk, a távlatosan gondolkodó ökoszülő időnként inkább elrejt néhány régi, kevésbé kurrens darabot. Ezeket a gyerekek néha megsiratják, ám nagyon hamar elfelejtik, így amikor egyszer csak előkerülnek, teljes a boldogság. A játékok családok között is vándorolhatnak. A cserealap legyen tartós, természetes (megújuló) anyagokból készüljön. Viszont bútorból alig kell valami, egy jó fekhelyen és etetőszéken kívül legfeljebb egy autós gyerekülést kell szereznünk.

Az első időkben a zöldszemmel legsötétebb kísértések a helyváltoztatáshoz, az autóhoz kötődnek. Helyzetünkön javíthatunk, ha a gyerekkocsiból százezer forintos mini terepjáró helyett könnyűszerkezetes, tömegközlekedésben is jól használható darabot veszünk. Ha pedig a szemléletformálás addigra beérett, a gyerek úgyis maga szúrja ki a klímagyilkos kocsink gumiját, ha avval akarjuk óvodába vinni.

"Önző szaporodás"

Hiába az odafigyelés, minden megszületett gyerek radikálisan növeli a szülők ökológiai lábnyomát - hangoztatják egyes mindenre kész környezetvédők, akik szerint ha tényleg meg akarnánk menteni a bolygót, nem szabadítanánk rá új és új fogyasztókat, hanem leállnánk a gyerekvállalással. A népességrobbanás ugyan a szegényebb országokban zajlik, de az észak-amerikaiak és európaiak környezeti hatása magasan átlag feletti, így elsősorban nekik kell áldozatkészen lemondaniuk a jórészt úgyis önző okokból zajló szaporodásról. Tavalyelőtt az Ethical Consumer brit magazin, pár hónapja a Daily Mail napilap számolt be olyan párokról, akik önmaguk sterilizáltatásával gondoskodnak arról, hogy ne őket hibáztassuk a Föld pusztulásáért. Nemzés helyett eszerint ott az örökbefogadás, ha pedig elég sokan követjük a példát, a bolygó nemsokára valóban fellélegezhet.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.