Pécsen is megjelent a tigrisszúnyog

  • narancs.hu
  • 2020. október 31.

Lokál

Nem jó hír, hiszen számos vírust képes itthon meghonosítani.

Más, nem őshonos szúnyogfajok mellett a tigrisszúnyog is megjelent idén a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) vezetésével működő Nemzeti Virológiai Laboratórium.

Az intézmény közleményében felhívták a figyelmet arra, hogy a nem őshonos szúnyogfajok megtelepedése az egész kontinensen komoly kockázatot jelent. Rámutattak: a rovarok számos – nem csak trópusi eredetű – vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképesek és szaporák, ezért folyamatos monitorozásuk kiemelten fontos. A Nemzeti Virológiai Laboratórium tájékoztatása szerint az utóbbi időben Pécs mellett Magyarország különböző területein felbukkant már például a koreai szúnyog (Aedes koreicus), a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) és a tigrisszúnyog (Aedes albopictus) is. Utóbbi pécsi jelenlétét speciális csapdák segítségével és a legmodernebb molekuláris biológiai módszerekkel igazolták a kutatók.

Mint írták, Pécs esetében egyelőre a faj megjelenéséről lehet beszélni, az idén ősszel lerakott tojások téli túlélésétől is függ majd, hogy képes lesz-e megtelepedni és tovább szaporodni a városban. A kutatók jelenleg kiterjedt genetikai vizsgálatokat folytatnak, hogy megállapítsák, honnan érkezhettek a szúnyogok, emellett folytatják a kórokozók felderítését és vizsgálatát. A szakemberek a lakosok segítségét is várják. A ház körüli időszakos vízterek felszámolásával nemcsak a szúnyogok szaporodásának visszaszorításában tud bárki aktívan részt vállalni, de az új fajok felderítésében is. Közölték: a "Mosquito Alert" nevű telefonos applikáció segítségével egyszerűen jelezhetik az emberek a kutatók számára, ha például tigrisszúnyogot, vagy bármely más idegenhonos szúnyogfajjal találkoztak.

A pécsi virológusok évek óta foglalkoznak csípőszúnyogok széleskörű kutatásával, valamint a várossal szoros együttműködésben már öt éve végzik a szúnyogok folyamatos monitorozását. Ennek köszönhető, hogy Pécsen – az országban egyedülálló módon – a helyi szúnyogfaunáról és annak változásáról naprakész és folyamatosan frissülő információk állnak rendelkezésre – írták. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.