Séta

Pink Budapest

Lokál

Az idei Pride létszámbeli gyarapodását látva sokaknak lehet szimpatikus az a teória, miszerint a sok LMBTQ hirtelen bújt elő a semmiből, számos vonulót pedig pusztán a liberális korszellem és divat terelt az Andrássy útra.

A Háttér Társaság a Melegekért és a Hosszúlépés közös sétája épp e vélekedés hamisságát bizonyítja meggyőző történeti és jelenkori anyaggal. A homoszexualitás fővárosi beágyazottsága nem is abból tűnik ki legélesebben, hogy a Meleg Büszkeség Menetét 1997 óta rendezik meg Budapesten, a félig-meddig előképnek tekinthető Pink Piknikre pedig 1992 óta mutatkozik igény, hanem abból, hogy a múlt század első felében a hazai leszbikus és melegkultúra volumenében jóval közelebb járt a Nyugathoz, mint azt ma feltételeznénk. A bűnös természetesen az átkos szocializmus, melynek nő- és férfiideálja aligha kedvezett az identitás szabad vállalásának, nem beszélve arról, hogy a titkosszolgák gyakran homoszexualitásukkal zsarolták a beszervezésre kiszemelteket.

A történeti vázlat felmutatása mellett a Dudás Dóra és Merker Dávid vezette séta számos mélyfúrást végez a közösségi terek, a mozi, a színház és az irodalom terepén, így a társadalmi összefüggések mellett egyéni sorsokon is jócskán elmerenghetünk. A Pink Budapest ismeretterjesztésnek sem utolsó: kiderül belőle, mi az a csempebár, hol találunk panorámapiszoárt a mai Budapesten, és azt is megtudjuk, miért illeszkedik - pontosabban illeszkedhetne - nehezen Tormay Cécile az aktuális keresztény nemzeti kurzushoz. A séta legnagyobb erénye mégis az, hogy a szervezők a konkrét témáktól mégoly elrugaszkodott kérdésekbe is szívesen belebonyolódnak, így minden alkalommal párbeszéd alakulhat ki a résztvevők között. Mindez kárpótol a két és fél órás esemény mögötti kutatómunka láthatóan kezdetleges voltáért és a biszexuálisok, transzneműek, queerek (újabb változatokban inter- és aszexuálisok) fájó hiányáért is.

Budapest, július 12.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.