Pótkávé - Hiányod átjár

Lokál

A világ egyik nagy rejtélye, hogy miért isznak az emberek pótkávét - de kétségtelen, hogy van rá kereslet. Mindegy, hogy cikória, maláta vagy pörkölt tölgymakk (!), nincs olyan hülye nyersanyag, ami forró vízzel felöntve ne volna fogyasztható.

Külön könyvet érne meg, mi mindent ettek-ittak meg eleink a valódi helyett. Annál érdekesebb, hogy némely kétes értékű lelemény még a szükséghelyzet múltán is megőrizte népszerűségét - maláta- és cikóriakávé, dejós tészta, hitlerszalonnával töltött péksütemény, hogy csak néhányat említsünk a "népszerű" termékek közül.

Kéne, ha volna

Számos körülmény vezethet ahhoz, hogy valódi híján helyettesítőkkel kelljen beérnünk: a történelem folyamán elegendő okot kínált egy-egy termék relatív drágasága, viszonylagos ritkasága, illetve az időnként fellépő abszolút hiány. A hadiélelmezés, a néha békeidőben is általános córesz, vagy a tömegétkeztetésben jelentkező spórolásvágy is előidézhet olyan helyzetet, hogy valódi dió helyett pörkölt napraforgómagból és búzacsírából, valamint citromsavból és aromából álló, előre cukrozott dejóval - jóféle gyümölcslekvár helyett pedig tömbösített, szalonnaszerűen szeletelhető (innen a kitalálhatóan háborús eredetű "hitlerszalonna" elnevezés), gyümölcsöt csak nyomokban tartalmazó műlekvárral kelljen beérnünk.

A kávé- és a tearakományok sem mindig érték el céljukat - mivel ezek fő hatóanyaga a koffein, úgy gondolhatnánk, hogy pótlásukra valami olyasfélét kerestek, amely, ha kisebb mértékben is, de azért "pörgeti" felhasználóját. De erről szó sincs, a pótszerek kiötlőit egészen más szempontok vezették - mint látni fogjuk, ezek közül némely még manapság is méltányolandó.

Kevesen tudják, de háborús szituációkban alkalmanként a teát is pótolni kellett - például málnalevéllel vagy az árvacsalánfélék közé tartozó, macskáknál elképesztő pszichotikus tüneteket okozó, de egy kicsit az embert is stimuláló macskamentával. A kávéhelyettesítők története pedig egyidős a kávéval - a megoldást sokan egy Moldova-szatírából ismerik (ez lett volna a zaccból készült Fekete Csillag népkávé), pedig Fernand Braudel társadalomtörténész szerint a zacc újrakifőzése és árusítása már a XVII. században is elterjedt volt Franciaországban. Kávépótlásra használtak számos nyersanyagot: mindenféle gabonamagvakat (főleg rozs és árpa), ezekből készült malátát (a malátakávé manapság is népszerű), cukorrépát, az ebből gyártott melaszt, továbbá szójababot, földimogyorót, szőlőmagvat - s a legvégső esetben makkot!

Kék színű virág

Eleink nyilván hosszú kísérletezés után találtak rá a cikóriára, amely gyakorlatilag a minden természetjáró előtt jól ismert kék virágú mezei katáng (Cichorium intybus) domesztikált verziója. Még ma is rejtély, hogy milyen attribútumait találták vonzónak: koffeint ez a növény egyáltalán nem tartalmaz - habár a cikórianövénynek tulajdonított némi élénkítő hatást a hagyományos, népi gyógyászat, de ezt a modern tudomány még nem igazolta. Mondják néha, hogy az íze távolról tán hasonlít a kávéra - ezt azonban a tesztalanyok többsége rögvest cáfolja. A vele kapcsolatos eljárás amúgy hasonlatos ahhoz, amellyel valamennyi kávépótló esetében élnünk kell: a gyökeret kell megpörkölni, azután megőrölni és csomagolni - tisztán, esetleg eredeti kávéval beütve, amit az igazi cikóriarajongók nyilván undorral utasítanak vissza. A cikória amúgy sok tekintetben hasznos növény - fogyasztását pedig nem csupán gyökerei esetén és műkávészinten ajánlják a dietetikusok. Annyi bizonyos, hogy a cikória sok más élettanilag is fontos anyag mellett inulint tartalmaz (ez adja a cikóriakávé oly jellegzetes keserű-édeskés ízét): ez a poliszacharid olyan vegyület, amely úgy biztosítja szénhidrátszükségletünket, hogy nem emeli a vércukorszintet - kiváló vércukorpufferként részlegesen még az inzulint is kiváltja. Apróbb hátulütője, hogy a cukorbontó enzimek nem nagyon tudnak mit kezdeni vele, s csupán a vastagbélben esik szét egyszerűbb összetevőkre - ott azután jelentős gázképződés közepette (ha nem mondtuk volna, hagymában, fokhagymában is van belőle rendesen...). Az inulin ettől függetlenül a cukorbetegeknek is javallott termék, s a cikóriagyökérből gyártott édesítőszert az ipar is használja.

Pótvizsga és pótkerék

A kávénak való kultúrkatángot a XVIII. századtól termesztik és dolgozzák fel - a belőle készült pótkávé fogyasztását rendre megdobták a lokális és a globális konfliktusok. Nálunk például Jánossomorja környékén termesztették nagyobb mennyiségben, s ugyanitt működött 1911-től a Franck és Fiai Rt. régiószerte legendás termékeket előállító műkávégyára. Érdekes, de az 1970-es évektől úgyszólván megugrott a világ cikóriakávé-fogyasztása - amiben a nyilvánosságra került kedvező élettani hatások mellett szerepet játszhatott a kávé világpiaci árának hektikus ingadozása is. 1976 körül például a baráti NDK vezetőinek okozott súlyos dilemmát a lakosság kávémániája, mely az egekbe szökő árak mellett komolyan megrendítette az ország (például fegyverkereskedelemből származó) valutatartalékait. Ezért az olcsó, ám tiszta kávékeverékeket sürgősen bevonták a boltok polcairól, s helyükre került a félig cikóriát tartalmazó Mischkaffé, mely rettenetes íze miatt közutálatnak örvendett. Néhány éven belül azután kapóra jött a kávéárak csökkenése és a szintén baráti Vietnam segítsége - utóbbi azóta a világ egyik legnagyobb kávétermelőjévé avanzsált. Amúgy az is jellemző, hogy a német Ersatz kifejezés egykori világháborús angolszász hadifoglyok közvetítésével került az angol nyelvbe - ők ugyanis mindenből csak "pót"-ot kaptak, már amíg volt belőle -, ám az összeomlás küszöbén végül a pótkávé is elfogyott.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.