Gábor – így fogjuk nevezni a diákot – édesanyja megrémült, amikor az osztályfőnök egy múlt októberi hétfőn azt tudakolta telefonon, hogy érzi magát fia, mert nagyon zaklatottnak tűnt, miután az igazgatói irodából távozott. Többet nem árult el, másnapra az igazgatóhoz hívta a szülőt. Gábortól az édesapja se tudott meg egyebet aznap, a fiú sírt, rosszul érezte magát, egy szót sem tudott elmondani az átélt eseményekről.
Gábor egy telefonon készített, tanárok képeit felhasználó videómontázst osztott meg, de mivel nem tárolta, csak úgy tudta előhívni, hogy a Facebook Messengeren visszatöltötte a bátyjának korábban küldött üzenetből. Véletlenül rossz gombot nyomott meg, a film megjelent Gábor napi Messenger-történetében is, és látható lett az osztály zárt csoportja számára is. Körülbelül egy óra elteltével levette ugyan a videót, de akkor már több osztálytársához is eljutott, akik jelezték neki a kínos bakit.
A kör közepén
Gábor a rendőrségi meghallgatásán arról beszélt, az igazgatói irodában egymaga állt az igazgató, a helyettese, az informatikus és az osztályfőnök előtt. Bírái körben helyezkedtek el az asztalnál. Akkor sem engedték ki, amikor, ahogyan fogalmazott, a megaláztatásoktól sírva fakadt. Az igazgató arról kérdezte, szokta-e fényképezni a tanárait az órán, rossz embernek tartja-e őket. Gábor a fényképezésre nemleges választ adott, a másodikat nem tudta értelmezni, miért kellene erről nyilatkoznia az érintettek előtt. Ezek után az igazgató egy borítékból képeket vett elő, és részletesen elmondta, azok kiket ábrázolnak és kire hasonlítanak a videóban. Gábor döbbenten látta, hogy saját videójának a munkaanyaga az igazgatóhoz került. Szeretett volna hazamenni, vagy legalább a szüleinek telefonálni, de ebben megakadályozták. Nem fizikailag, verbálisan: az igazgató rászólt, hogy addig nem mehet ki, amíg nem végeztek. Mindenáron ki akarta csikarni a beismerést, hogy egy másik, februári videó is az ő műve. Aláíratott vele egy a meghallgatásáról készült nyilatkozatot, amit a sokk és a sürgetés hatására el se tudott olvasni. Gábor a rendőröknek azt vallotta, az igazgató kényszerítette erre. A beismerő aláírás, másfél órai kihallgatás után távozhatott az irodából.
Az igazgató az eset másnapján arról tájékoztatta az édesanyát, hogy Gábor a tanárok képeiből álló, sértő tartalmú videót töltött fel a közösségi oldalra, és a szándékosságra utal, hogy több mint egy órán át elérhető volt. Gábor bűnösségét egy másik, korábban már vizsgált történettel is megtámasztotta. Egy 2017. februári anyagról is azt gyanította, hogy az is Gábor műve. Az alapvideó a hazai mémvilágban rendszeresen felbukkanó Bukás című film képsorait használja, amikor Hitler a berlini bunkerében dührohamában kiosztja megmaradt embereit. Gábor erről a videóról, szemben az októberivel, azt állítja, nem az ő szerzeménye, a YouTube-on vagy Facebookon találta, és továbbosztotta. A hitleres videó ügyében korábban már volt rendőrségi eljárás, ami nem bizonyította Gábor szerzőiségét. Az igazgató azonban egy netes kommentből azt a következtetést vonta le, Gábor az alkotó. Az édesanyával közölte, bizonyítéka van arról, hogy a tanárokat sértő tartalmú videót a fia töltötte fel az internetre: ez egy, a diákok közötti facebook-messengeres magánbeszélgetésből való részlet volt kinyomtatva.
Az édesanya a rendőröknek úgy emlékezett, az igazgató fenyegetéssel zárta iskolai monológját: mivel Gábor a videóval a tanárok becsületét megsértette, ha nem viszik el az iskolából, a tanárok egyenként fogják feljelenteni a rendőrségen. Egy hetet hagyott az iskolaváltásról szóló döntésre.
Gábort átíratták egy másik középiskolába. Ettől függetlenül az igazgató és két tanár becsületsértés, képmáshoz való jog megsértése miatt feljelentést tett. Ez már a második eljárás, ugyanis az igazgató márciusban is feljelentést tett a hitleres videó miatt, amit októberben kiegészített a Gábortól a vallatása során kicsikart „beismerő nyilatkozattal”. (A Szekszárdi Járásbíróság azonban megállapította, nem hiteles a nyilatkozat, mivel kizárólag a fiatalkorú tanuló írta alá, a törvényes képviselője nem. Ez pedig sérti a gyermekek jogairól szóló, a magyar jogrendszerbe is átvezetett New York-i egyezményt. Az igazgató megindokolta, miért nem tartotta fontosnak a tanuló szüleit meghívni a kihallgatásra: „Jól néznénk ki, ha minden ilyen beszélgetésre értesítenénk a szülőket!” A Szekszárdi Járásbíróság 2017. október 18-án megszüntette a márciusban indított eljárást, mivel a meghosszabbított nyomozás sem tudta felderíteni a hitleres videó szerzőjét.)
Még egy feljelentés
Az átjelentkezés után derült ki, hogy mielőtt új iskolája aláírta a befogadó nyilatkozatot, Gábor elektronikus naplójába 5 napra 35 igazolatlan órát jegyzett be az elbocsátó iskola. Azokra a napokra, október 16. és 20. között, amikor már nem járt a szekszárdi gimnáziumba. Az átiratkozást követően, ahogyan a befogadó nyilatkozatot kiállította az új iskola, az igazolatlan órák eltűntek a naplóból, igazolt lett a státuszuk – de a szülőknek sikerült dokumentálni a változtatásokat. A korábban beírt igazolatlan hiányzásokat valaki vagy valakik kijavították igazoltra, de úgy, hogy visszadátumozták egy héttel korábbra, amikor Gábor még korábbi iskolájába járt. Ezt az ellentmondást úgy próbálták elrendezni, hogy valótlanul szülői igazolásúnak tüntették fel a korábban igazolatlan státuszú napokat. Mindeközben Gábor az utolsó héten is bent volt valamennyi tanórán a gimnáziumban, hiszen ezekre a napokra esett a vallatása is. Gábor szülei ezt rendőrségi vallomásukban is megerősítették, feljelentésüket folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás gyanújával is megtették, ezen kívül kiskorú veszélyeztetése, személyes szabadság megsértése és kényszerítés bűntett alapos gyanúja szerepel feljelentésükben.
A tisztánlátás végett megkerestük az iskolai ügyekben nyilatkozattételi monopóliummal rendelkező Klebelsberg Központot (KK), amely a szülők bejelentése után vizsgálatot indított. „A diák törvényes képviselőjének panaszos levele 2018. február 5-én érkezett meg a Szekszárdi Tankerületi Központba. A tankerületi központ igazgatója a bejelentés alapján elrendelte a panasz kivizsgálását. Az eljárás megindításáról értesítettük a panaszos szülőt, az intézmény vezetőjét és az ügyben érintett pedagógusokat is, a vizsgálat folyamatban van.” A KK válaszából kiderült, a szülői bejelentésig a történteknek addig csak az egyik értelmezését ismerte: „Az intézmény vezetője arról tájékoztatta a tankerületet, hogy feljelentést tett az említett diák ellen, a személyiségi jog, a képmáshoz való jog megsértése ügyében. Az érintett diák – közös megegyezés alapján – tanulmányait másik középiskolában folytatja.”
A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a hatályos jogszabályra hivatkozva elzárkózott a tájékoztatástól: „A nyomozó hatóság nem adhat olyan tájékoztatást, amelynek során a gyanúsított, a sértett, a tanú, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személy azonosíthatóvá válik” – írták a Narancsnak.
