Szöcskeegér és gyémánt félkrajcár (A Kárpát-medence természeti kincsei)

  • - winkler -
  • 2000. május 4.

Lokál

Magyar Természettudományi Múzeum, Bp. VIII., Ludovika tér 6. Nyitva: kedd kivételével 10-18 óráig

Hogy Toldi a nádasban aranysakálokkal küzdött, merthogy ez a toportyánféreg, alias nádi farkas leánykori neve, nekem bizony új. Meg is néztem gyorsan Brehm papánál, a személyleírás, jellemrajz és élőhely stimmel: a nádasba emigrált Toldi valóban bukkanhatott sakálkölykökre. Így kezdődik hát az anyaföld természeti kincseinek bemutatása, hogy a rövid irodalmi-zoológiai demó után rögtön a nagyágyú,

a korona drágakövei

jöjjenek.

Látványos, ötletes, ügyes, precíz, áttekinthető és szórakoztató: a korona fém alkatrészeit átlátszó plexi jelképezi, hogy csak a kövekre irányuljon a figyelem. Ki az istennyila hitte volna ezt a ménkű sok követ? A tudományosság kedvéért kiderül, melyik micsoda, ott vannak mind a vitrinben tömbös formában is. A nemzeti egység jelképe, ahogy egy ásványgyűjtő Móricka látja: almandingránát, vagyis Fe3Al2(SiO4)3.

Révay Péter koronaőr 1569-ben kiadott könyvének kivonatából azt is megtudjuk, melyik mire jó: a zafír a skorpió marását hárítja el, a rubin háborús időben, balsors közepette segít a királynak a bátorság és vitézség erényeinek gyakorlásában. A smaragd felüdíti a szemet, és elhárítja a szemérmetlenséget. Kell-e mondani, hogy Révay az almandint hitte rubinnak - így már érthető egyik-másik királyunk gyenge vitézségteljesítménye.

Egyszerre csak a teremőr néni összeesküvő hanghordozással előbbre terel: ott görnyedjek hétrét, és a lyukon fejem félig bedugva, nézzek fölfelé. Mert ott a kiskakas gyémánt félkrajcárja. Görnyedek, dugok, nézek: tényleg ott van, még kísérőszöveg is magyarázza, hogyan kell érteni a gyémánt félkrajcárt. Aztán, ahogy a néni figyelme egy pillanatra lankad, visszaosonok a koronához. Az ásványrészleg egyébként Frédi-Béni díszlettel van megoldva, mint mesterséges barlang, a vitrinek akár az Ökör Kör klubhelyiségében is lehetnének. Amit történelemből, irodalomból ásványügyben össze lehetett szedni, azt begyűjtötték, és az érdekesebbjét ki is állították, dagadhat a magyar kebel, miket tud a Kárpát-medence. Alapjában véve hidegen hagynak az ásványok, de még legalább húsz percet nézegetnék, ha nem kéne attól tartani, hogy a néni megint betérdepeltet valahová. Öklömnyi opálok, rózsaszín, korallszerű rodokrozit, epidot, kermezit, galenit, dolomit, ametiszt - az ásványpornó rajongóinak elfüggönyzött video-boxról is gondoskodtak. Itt, a sötétben UV-fény világítja meg a köveket, melyek nem fluoreszkálnak, hanem foszforeszkálnak, tehát a nem látható fényt alakítják láthatóvá, már ha jól értettem.

Van cseppkőterem, melyben a magyar mitológia és az őslénytan átfedései találhatók. Középkori leírások az erdélyi barlangokban rothadó

sárkánytetemekről,

és a tudományos magyarázat: a régiek a barlangi medve és a gyapjas orrszarvú maradványait nézték sárkánynak. A koponyákat én is simán elfogadnám sárkánynak, ha épp az lenne ráírva, hiába, a régiek se voltak hülyék, csak akkor még nem voltak ilyen pompás kiállítások. Majd, kis tematikai zavarként, a honfoglalók csontjai következnek - természeti kincsként kicsit necces, de az előző TTM-kiállítás óta tudjuk, a múzeumnak kiváló koponyarestaurátora van, aki ez alkalomból ismét elhelyezhetett néhány mívesen megformált Vikidál Gyulát. MIÉP-es képviselők pedig jókat szörnyülködhetnek a mediterrán honfoglalókoponyákon - Pigmeus Emil őse egy emelettel feljebb látható, Noé bárkájának kijárata közelében.

A hon kiveszőfélben lévő vagy már kihalt növényei lepréselve láthatók, kedvencem a boldogasszony papucsa, mely a legnagyobb virágú európai orchideaféle, 450 nyilvántartott tővel. A kiállítók célja az igényes és szórakoztató kollekció kialakítása mellett egyértelműen az volt, hogy ők is jól érezzék magukat. A fékevesztett, babázós muzeológus-buli egyik árulkodó nyoma a honfoglaló kalyiba tetején felejtett, kitömött szimatoló menyét.

Kis mesterséges tavon rémületes tömegjelenetben láthatók a múzeum kitömött vízimadarai, a kishíd túloldalán erdeink élővilága, aztán a bogarak kackiás római légió alakzatokba rendezve. Félelmetes látni, milyen nemzeti kincseink vannak rovarvonalon: amit én simán káposztalepkének néznék, az flóránk egyik büszkesége, a magyar fehér lepke. A fantomképét köröztetni kéne, nehogy valaki véletlenül lepermetezze. Nagy, színes madaraink látványossági szempontból bármelyik trópusi esőerdőben megállnák a helyüket: szalakóta, gyurgyalag, kékbegy, ám igazán azokért érdemes eljönni a múzeumba, amelyeket élőben szinte kizárt, hogy valaha is lássunk. Favoritom a csíkos szöcskeegér, melynek külseje méltó a nevéhez, és viszont. És bárcsak egyszer szembejönne velem egy földikutya - kétöklömnyi vak, szőrös kis izé, frontálisan nem is látható belőle más, mint négy rettenetes metszőfog. És egy nyugalmi állapotban lévő denevért is kérek.

A minden ízében gusztusos kiállítás egyetlen hibája az interaktivitás hiánya: sehol semmi nyomógombos, kukorékolós, villogó-kattogó berendezés.

A Természettudományi Múzeumnak most két nagyon erős állandó kiállítása van. Idővel az undorító vadásztrófea-részleget kéne csak kikúrni, és oda is valami lélekemelőt mesterkedni, mondjuk rekonstruálni egy telt házas honfoglaló focimeccs közönségét. Internek nem aktív, de ha fel akarunk vágni külföldi vendégeink előtt, vagy csak szórakoztatnánk a gyereket, nyugodtan elhozhatjuk őket.

- winkler -

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.