Már az Alföldön is lehet találkozni vadon élő kaktuszokkal. Eddig mintegy 30 helyet tartanak számon az országban, ahol ilyen növények élnek – írja az Időkép.
A kaktuszok Amerikában őshonosak, a kanadai prériig terjed az a terület, ahol jól érzik magukat, tehát azon a szélességi körön is, ahol Magyarország van. Egyes fajaik – az ördögnyelv-fügekaktusz vagy heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) és a kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha) – kibírják a mínusz húsz fokos hideget is.
Nálunk ezeket dísznövényként sokan tartják, cserépben vagy kertben, de a természetbe is kijutnak, vagy növényhulladékkal, vagy úgy, hogy valaki kiülteti a dísznövényét. Magyarországon ez az ezredforduló óta megfigyelhető, így a Kiskunság, a Kemeneshát, a Mecsek, a Pilis, a Vértes, a Villányi-hegység területén. Számontartanak olyan helyszínt, ahol már húsz éve fejlődnek. Mivel nincs természetes ellenségük, ki tudják szorítani az őshonos fajokat, amelyek nem bírják úgy az aszályos időjárást.
A Kaktuszok a természetben Facebook-oldalon be lehet jelenteni a helyszín pontos megjelölésével, ha valaki talál egy újabb kivadult kaktuszcsoportot.
Miért van ennek jelentősége? A Facebook-csoport szerint azért, mert „a számukra optimális klimatikus- és talajviszonyokkal rendelkező élőhelyeken (hazánkban ilyenek a nyílt homokpusztagyepek és sziklagyepek) terjedni kezdhetnek, veszélyeztetve az őshonos növény- és állatvilágot, illetve a terület mezőgazdasági, illetve rekreációs célú hasznosítását. A mediterrán országok sziklagyepjeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak és a tengert bámulni szándékozó emberek is kiszorultak róluk.”
Aki szereti a természetet, az nem hagyja, hogy megtelepedjen a tájon a kaktusz – érvel az oldal. Ez nem mindenkit győz meg, legalábbis az oldalon kiderül, hogy sokan úgy gondolják, nem szabad beavatkozni, elpusztítani a kivadult kaktuszokat, mert majd a természet gondoskodik magáról.
