„A Vác külterületén található ingatlanon elhelyezett hulladék elszállításának költsége az előzetes felmérések alapján 100–150 millió forint összegre rúg, amely olyan mértékű, hogy annak előteremtése komoly gazdasági előkészületeket, illetve pénzügyi átcsoportosításokat követel meg. A hivatkozott költségtétel a társaság 2020. évre vonatkozó elfogadott költségvetésében nem szerepel, arra elkülönített összeg jelenleg nincs, de a hatósági kötelezés teljesítésével még nem esett késedelembe a társaság” – fogalmaz válaszlevelében Zábó Edina, a Váci Városfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója.
Hosszú évek óta téma a városban a rejtélyes szemétügy, amelyet ez idáig nem sikerült feltárni, hiába indult több nyomozás is. A Pest Megyei Főügyészség nevében Jagusztin Tamás helyettes szóvivő arról tájékoztatta a Magyar Narancsot, hogy 2020. május 15-én eljárást kezdeményeztek az illetékes területi környezetvédelmi hatóságnál.
„Összeszorul a gyomrom, amikor erről hallok. Az ellenfeleink mondogatni fogják, hogy »na, fél éve már, hogy ők vezetik a várost, mégsem voltak képesek ezt a problémát megoldani!«” – mondja egyik forrásunk, aki a 2019-es helyhatósági választás után került a város vezetésébe. Vácon tavaly az ellenzéki színekben induló Matkovich Ilona (lapunk egykori szerzője – a szerk.) leváltotta a kormánypárti Fördős Attilát a polgármesteri székben, és a képviselő-testületben is a korábbi ellenzék került többsége.
Forrásunk aggodalma nem megalapozatlan: az önkormányzat napról napra él, a koronavírus-járvány ideje alatt az is komoly gondot okozott, hogy a béreket kifizessék. Több szakértővel is felmérték a keletkezett kár mértékét, ezek alapján a hulladék felszámolásának díja 50 és 160 millió forint közé tehető. „A folyamatban lévő nyomozás miatt is halogatjuk a dolgot, másfelől nincs erre pénzünk. Arra sem telik, hogy felújítsunk egy játszóteret, ami néhány millió forint” – mondja forrásunk.
Begurult a lovakhoz
„A legfeketébb bárány lettem, miután ebbe belefolytam” – mondja Korona Károly, a Korona Lovas Sportegyesület elnöke. A szemétügy a 2014-es önkormányzati választás kampányában robbant ki, amikor a hulladéklerakatból a törmelék begurult a sportegyesület területére, a legelő lovak elé.
2013 és 2015 között a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretén belül megújult Vác vasútállomása, amit 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból finanszíroztak 14,8 milliárd forint értékben – egyes feltételezések szerint a beruházásból származó bontási hulladék is található a területen. Az üggyel foglalkozó több forrásunk is megerősítette, valóban lehet a helyszínen ilyen hulladék, mert könnyen felismerhető darabok (padozatból, tetőzetből) is találhatók a helyszínen.
Egy ekkora fejlesztésnél nagyot szakíthat az a vállalkozás, amelyik a hulladékot nem a hivatalos lerakóba helyezi el: egy megkérdezett szakértő szerint nem a szállítás költsége nagy, a deponálásért és amennyiben veszélyes hulladékról van szó, az ártalmatlanításért kell igazán sokat fizetni. Ha mondjuk 300 millió forintba kerül egy beruházás során a törmelék kezelése, akkor akár 250 milliót is meg lehet fogni a nem rendeltetésszerű elhelyezéssel.
2016-ban a Jobbik-közeli N1Tv forgatott a helyszínen: a riportban Korona Károly azt állította, hogy Pető Tibor korábbi alpolgármesternek, a váci Fidesz elnökének, valamint az „ő barátjának” van köze a dologhoz. Továbbá, hogy miután ő kiállt az illegális szemétlerakás ellen, az önkormányzat visszavett tőle 6 hektárnyi területet, valamint „az ember, aki kihozta” a hulladékot, megfenyegette azzal, hogy „be fogja temetni az erdőbe”, de a beszámolója szerint megvesztegetni is próbálták.
Szerettünk volna erről többet megtudni, de az egyesület elnöke ezúttal elzárkózott a nyilatkozattól, mivel szerinte az elmúlt években meghurcolták az ügy miatt. Az Átlátszó 2017-ben írt arról, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) mintegy 30 embere rohanta le a lovardát egy feljelentés miatt, amely szerint Korona Károly fegyvert és lőszert rejteget ott. Lőszert találtak is, de végül nem bizonyosodott be, hogy ahhoz az egyesület vezetőjének köze lett volna. Úgy tudjuk, az egyesületnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) is vizsgálódott.
A 2014-es választási kampányban az ellenzék több hasonló helyi téma között a szemétügyet is napirenden tartotta. A VácOnline tudósított is a védekezésre kényszerülő Pető Tibor egyik sajtótájékoztatójáról, amelyen a politikus azt állította, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézettől kért hivatalos, hitelesített 2005-ös műholdfelvételt, amelyen jól látható a már akkor is „üzemelő” hulladéklerakó. Több forrásunk is megerősítette, hogy a vasúti bontást megelőzően is szennyezett volt a terület, ami azonban nem zárja ki, hogy a beruházásból származó hulladékot is helyeztek el ott. A birtokunkba is eljutott több ortofotó (köztük egy 2013-as), amelyeket annak idején a Váci Városfejlesztő Kft. adott ki közadatigénylés útján: ezeken egyértelműen megállapítható a lerakás ténye, a hulladék forrását viszont nyilván nem lehet azonosítani légi felvételek alapján.
„Annyi közöm van hozzá, mint a mostani alpolgármesternek” – mondja Pető Tibor, a váci Fidesz elnöke. A posztjából fakadóan valóban neki kellett foglalkoznia az üggyel, de személyesen nem érintett a hulladéklerakásban. Az előző vezetés is készített kalkulációt, az elszállítás költsége sok százmillióhoz közeli összegre jött ki, „nem véletlenül nem tudtunk eleget tenni a kötelezettségnek”, noha szerinte többször is megpróbálkoztak vele. Az önkormányzat például megkísérelte a sittel együtt értékesíteni a területet, de arra nem emlékszik, hogy végül történt-e ténylegesen kiírás, vagy „hamvába holt ötlet” maradt. Pető Tibor állítja, a vasúti bontásból nincs a helyszínen hulladék, „ez csak szóbeszéd”. Szerinte az általa korábban bemutatott légi felvételek sem utalnak erre, de amúgy a nyomozó hatóságok dolga, hogy tisztázzák a helyzetet.
| ||
.jpg "WC csésze díszíti a szeméthalmot")
Papírok
Az interneten található egy 2017-es kérelem, amelyet Vác gazdaságvédelmi városüzemeltetési és vagyongazdasági bizottságának címeztek. Ennek lényege, hogy Vác külterületén, a Vaskapualja dűlőben (ha beírjuk a Google Maps alkalmazásba ezt a címet, akkor a Korona SE-t dobja ki) egy többhektáros területen nagy mennyiségű sitt van elhelyezve. A haszonbérlő a kérelemben leszögezi, így nem tudja a földet megművelni, ezért szeretne megállapodni arról, hogy a korábban meghatározott haszonbérleti díjhoz képest csökkentett árat fizethessen mindaddig, amíg a törmeléket nem szállítják el. A dokumentumban található egy szerződésmódosítás az alacsonyabb költségre, amit a felek akkor még nem szignóztak.
A kérelem és információink alapján az érintett földterület bérlője 2015. július 22. óta éppen az a vállalkozó (Pető „barátja”), akit 2014-ben megvádoltak az illegális hulladék lerakásával. A vállalkozónak van két hasonló nevű cége: az egyik tevékenységei közé tartozik a veszélyes és nem veszélyes hulladék gyűjtése, a vasútépítés, valamint a bontás. Találtunk egy vállalkozói szerződést, amelyet az egyik érdekeltsége kötött Budapest egyik (akkor még fideszes vezetésű) kerületével: a több tízmillió forintos megbízásért cserébe megújult egy helyi óvoda játszótere, s az elvégzett munkálatok bontást is magukba foglaltak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a vállalkozó tényleg részt vett a váci vasútállomás felújításában, csak azt, hogy végez ilyen típusú munkákat is.
UPDATE1
Pető „barátja” részt vett a beruházásban
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez, hogy megtudjuk, a beruházás során mely alvállalkozókkal kötött szerződést a Kőkapu-2012 Konzorcium. Választ csak cikkünk megjelenése után kaptunk; az említett vállalkozó (Pető Tibor „barátja”) mindkét cége részt vett a váci vasútállomás korszerűsítésében. Fakivágással, kertítésépítéssel, viakolorozással, valamint „az útépítés előkészítői munkáival” bízták meg.
Ellentmondások
A birtokunkba jutott egy, az ügyhöz kapcsolódó tanúvallomás; a tanú ebben azt mondja, miután észlelte a folyamatosan gyűlő sittet a helyszínen, arról értesült, hogy kamionparkoló épül a területen. Bonyolítja a helyzetet, hogy önkormányzati forrásunk szerint a városnak is van vaj a fején, ugyanis egyes földterületek kiadásánál-átvételénél nem az előírások szerint járt el. Annyi biztos, hogy a terület, amelyen az illegális hulladéklerakó található, ma már ismét az önkormányzat tulajdonában van – és nemhogy kevesebb lenne azóta ott a hulladék, hanem egyre több lett.
„A »Vác állomás és kapcsolódó létesítmények korszerűsítése« elnevezésű projekt megvalósítására a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában a Kőkapu-2012 Konzorcium (Swietelsky Vasúttechnika Kft., Közgép Zrt., Strabag Kft.) kivitelezésében került sor” – tájékoztat az uniós támogatású Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretében zajló beruházások lebonyolításáért felelős NIF. A hulladékgazdálkodásról szóló törvényeket és rendeleteket a beruházásban érintett cégeknek maradéktalanul be kell tartaniuk, az építkezés során keletkezett hulladék – környezetvédelmi szempontból megfelelő – gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodniuk kell. A hulladékot kizárólag engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek lehet átadni, illetve az ártalmatlanítónak átadott hulladékot mindig bizonylatolni kell. Amennyiben ténylegesen a szóban forgó beruházásból származik a hulladék, akkor a leadott dokumentációk és a valós teljesítés között ellentmondásnak kell lennie.
„A vállalkozó a törvények, jogszabályok, előírások mentén valósította meg a beruházást, amelyet független mérnök szervezet ellenőrzött. A NIF-nek kapcsolódó nyomozásról nincs tudomása, ahogy a hulladék kezelésére vonatkozóan egyéb jelzés sem érkezett a társaságunkhoz, így belső vizsgálatra sem került sor” – válaszolták lapunk érdeklődésére a társaságtól.
„A Strabag tevékenységét hiányosság vagy az illegális szemétlerakás nem érintette, a projekten végzett munkák kapcsán nem merült fel ilyen jellegű reklamáció” – írta válaszlevelében a cég kommunikációs osztálya. A társaság kisebb útépítési munkálatokat végzett, az ezzel kapcsolatos összes dokumentumot megfelelően átadták a konzorciumvezetőnek, amely ez esetben a Közgép volt. A Strabag egyetlen munkatársát sem hallgatták ki, így a vállalat tevékenységével kapcsolatos vád, panasz nem történt. Megkerestük a konzorcium másik két tagját is, de nem válaszoltak.
| ||
.jpg "Tényleg egy szemétdomb")
2015. májusi keltezésű a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) Bűnügyi Igazgatóság gazdaságvédelmi osztályának a nyomozás megszüntetéséről szóló határozata. „Mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, az eljárás folytatásától sem várható eredmény.” A dokumentumból kiderült, hogy a Váci Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának munkatársai a feljelentésben leírt helyszíneken szemlét tartottak, és megállapították a szemétlerakás tényét.
Ekkor a Kőkapu-2012 Konzorcium vezetőjétől bekérték a vasútállomás bontására vonatkozó szerződéseket, a holding tagjai pedig megadták a környezetvédelmi referensek nevét, akiknek a meghallgatása megtörtént az okirat szerint, és akik beszámoltak a projektben részt vevő alvállalkozókról, nyilatkoztak a hulladék elszállításáról, hivatalos dokumentumokkal támasztották alá, hogy ki és pontosan hova szállította a keletkezett hulladékot, bemutatták az engedélyeket. A rendőrség környezetvédelmi szakértőt rendelt ki, akinek azt kellett eldöntenie, hogy az ott elhelyezett anyagok büntetőjogilag hulladéknak, veszélyes hulladéknak minősülnek-e. A vizsgálat „megállapította, hogy a hulladékok közül egyik sem tartozik a veszélyes hulladékok sorába”. A határozat leszögezte, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, az eljárás folytatásától nem várható eredmény, ezért a nyomozás megszüntetését rendelte el a hatóság.
„Az úgynevezett »váci szemétügyben« jelenleg nincs folyamatban eljárás. A korábbi nyomozás során beszerzett iratok megismerésére a hatályos jogszabályok alapján Önnek nincs jogosultsága” – írta a PMRFK azon kérésünkre, hogy megtekinthessük a szakértői vizsgálat dokumentumait. A rendőrség szerint nincs abban ellentmondás, hogy megállapították a bűncselekmény tényét (miszerint illegális szemétlerakás történt), majd bűncselekmény hiányában a nyomozás megszüntetéséről határoztak. Pedig forrásunk szerint annak idején több tanúvallomás is készült, személyeket, teherautó-rendszámokat neveztek meg.
Nemcsak a rendőrség, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala is vizsgálódott az ügyben, mégpedig 2018-ban. A hivatal 2019. márciusi határidővel kötelezte a Váci Városfejlesztő Kft.-t, hogy a területen található hulladékot további kezelés (hasznosítás, ártalmatlanítás) céljából érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek adja át. Az indoklás szerint a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság 2014-ben helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek során 60×40×2,5 méter (6000 köbméter) nagyságú „hulladéktestet” talált, amire további 10 köbméter lomot, valamint kommunális hulladékot raktak le.
A kötelezett kft. 2015 márciusában felmérte a terepet, majd arról tájékoztatta a hatóságot, hogy 8–10 ezer köbméter hulladék elszállítása hozzávetőlegesen 30–40 millió forintot emésztene fel, amire nincs fedezete a városnak. 2016-ban a hatóság újabb mérést végzett a területen, és megállapította, hogy további körülbelül 6 köbméter frissen lerakott építési-bontási, valamint 1 köbméter háztartási hulladék került oda. A járási hivatal 2018 áprilisában a körülbelül 6000 köbméter kiterjedésű „kevert építési-bontási hulladékból álló hulladéktestet” még mindig ott találta, vegyes háztartási hulladékkal (papír, műanyag, elektromos és elektronikai hulladék, ablakkeret) a tetején.
„A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság visszautasítja kérdését! A rendőrség eljárása a hatályos jogszabályok szerint történt, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala megállapításai a rendőrség előtt nem ismertek, nem is kell, hogy ismertek legyenek” – írta a PMRFK azon felvetésünkre, hogy politikai nyomásgyakorlás miatt szüntette-e meg az eljárását, miközben egy másik szerv hatósági kötelezést léptetett érvénybe.
A Váci Városfejlesztő Kft. a kötelezettség teljesítésére határidő-hosszabbítást kért, amelyet meg is kapott, majd e kérelmet megismételte tekintettel a hulladék mennyiségére és az elvégzendő feladat nagyságára. „A hatósági eljárás első fázisában a hulladék elszállítására/átadására vonatkozó kötelezettség megállapításra került, valamint az ennek teljesítésére nyitva álló határidő. Az eredménytelen elteltét követően van lehetősége a hatóságnak bírság kiszabására, amire még nem került sor.” Zábó Edina, a kft. ügyvezető igazgatója ehhez hozzáteszi, a területen elhelyezett hulladékkal kapcsolatos eddigi költségeket a társaság saját vagyonából fedezte.
Az eljárásokhoz köthető dokumentumokból kiderül, hogy a vasútállomás rekonstrukciós munkálatai során keletkezett hulladék elszállítása a Green Collect Kft. feladata volt, mely cég alvállalkozói szerződéseket kötött másokkal e munkára; a társaság a munkálatokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége miatt kizárólag a megrendelőnek vagy a hatóságnak adhat ki információkat. Lapunknak írt válaszlevelében a cég annyit azért megjegyzett, hogy amennyiben az építés során hulladék keletkezik, és azt elszállítják lerakó, kezelő telephelyre, a hulladéktermelőnek és a lerakónak az érintett hatóság felé bevallási kötelezettsége van. Ezért érdeklődtünk a Pest megyei zöldhatóságnál is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
UPDATE2
Megalapozatlan, törvénysértő
Cikkünk megjelenése után birtokunkba jutott két ügyészségi dokumentum; a Legfőbb Ügyészség június 29-én keltezett levele a Pest Megyei Főügyészséget „a nyomozás folytatása iránti intézkedésre” hívta fel abban a bűnügyben, amelyet hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) folytatott . A Váci Járási Ügyészség július 21-i (cikkünk megjelenése utáni) határozata a PMRFK 2016 szeptember 16-án hozott megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte, egyidejűleg az eljárás folytatását rendelte el. A járási ügyészség indoklása szerint a nyomozó hatóság gazdaságvédelmi osztálya azért döntött az eljárás megszüntetéséről, mert a „cselekmény nem bűncselekmény”, az eljáró ügyész azonban az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a PMRFK határozata megalapozatlan, továbbá törvénysértő. Utóbbi dokumentumból arra lehet következtetni, hogy vagy több nyomozást is berekesztett a rendőrség (ugyanis a cikkünkben bemutatott megszüntető határozat 2015-ös keltezésű), vagy ellentmondás van a dátumokban.
Megkerestük Fördős Attilát, a város korábbi polgármesterét, aki nem kívánt nyilatkozni, mondván, ő „visszavonult a politikától”. A cikkben említett vállalkozónak is meg akartuk adni a lehetőséget, hogy reagáljon a leírtakra. Felvettük vele a kapcsolatot, arra kért bennünket, hogy e-mailben küldjük el a kérdéseinket, ám a megjelölt határidőig nem válaszolt.
