helyrajzi szám

Vasarely térplasztika

Lokál

Az 1976-os vasutasnap nem csak a tisztavatás miatt volt emlékezetes.

A központi ünnepséget a MÁV büszkeségének számító, legkorszerűbb létesítményében, a Déli pályaudvaron tartották, amely nemcsak modern külseje és berendezései, de a tervező, Kővári György következetes építészeti megoldásai miatt is kiemelkedőnek számított. Ehhez kapcsolódott, hogy a korszak legfelkapottabb emigráns képzőművésze, Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) Zsolnay-csempékből kirakott kompozíciót ajándékozott a vasútnak. „Az újat, a korszerűt tükrözi az ünnepség színhelye, a Déli pályaudvar, és ezt képviselik az újonnan avatott fiatal tisztek is. Az újat jelképezi az ünnepség keretében a pályaudvar előtti nyitott aluljáróban átadott modern képzőművészeti alkotás, Victor Vasarely műve, amelyhez hasonló díszíti Párizsban a Nemzetközi Vasút Egylet, az UIC palotáját is” – írta az eseményről a Népszabadság, ám az csak jóval később derült ki, hogy a mű igazából Vasarely munkatársának, Sikota Győző keramikus-művészettörténésznek köszönhető, aki nem csak az UIC székház díszítésében vett részt. „Mondtam Urbán Lajosnak, aki akkor a MÁV vezérigazgatója volt, ma közlekedési miniszter, hogy csináljunk a megmaradt csempékből Budapesten, a párizsihoz hasonló, kicsinyített másolatot, ő beleegyezett és Vasarely azt mondta nekem: »Jó, rád bízom, biztosan jó helyet találtok neki«” – utalt 1985-ben a csak „geometrikus képként” emlegetett mű keletkezésére Sikota Győző, akinek a közbenjárása nélkül Vasarelynek eszébe nem jutott volna a Déli pályaudvar.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.