Vége a papagájuralomnak Madridban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. október 8.

Lokál

Leszámolnak a madarakkal.

Az őshonos madárfajok védelmében a madridi önkormányzat leszámolna a közparkokban élő népes papagájkolóniákkal.

A városvezetés által bemutatott tervezet révén az argentin barátpapagájok jelenleg mintegy 12 ezres populációját 500-ra csökkentenék a spanyol fővárosban befogással és sterilizálással. A jövő őszre időzített akcióra 100 ezer eurót (33,3 millió forintot) szánnának.

A főként közparkokban fészkelő, élénk zöld színű, körülbelül 30 centiméteres papagájok turistalátványosságnak számítanak, ám az önkormányzat és Spanyol Madártani Társaság (SEO) szerint valójában veszélyt jelentenek. Az eredetileg díszmadárként tartott papagájfaj rendkívül jól alkalmazkodik és nagyon szapora is. Szabadon élő példányaik száma 2005-ben még 1700 volt, ám mostanra meghaladta a 12 ezret.

A gyorsan növekvő populáció eleszi a táplálékot az őshonos madarak elől, elűzi őket fészkelőhelyeikről és rájuk nézve végzetes betegségeket terjeszt.

A fák lombkoronáiba épített óriási, gallyakból készített fészektelepeik elérhetik akár a 200 kilót is, ezért könnyen leszakadhatnak és így az emberekre is kockázatot jelentenek. Emellett a fészkek környékén felhalmozódó ürülék és a nagy zaj miatt is sok a lakossági panasz - érvelt az önkormányzat.

Juan Carlos del Moral, a SEO koordinátora szerint rendkívül aggasztó a helyzet, amelynek megoldását a madárvédelmi szakemberek is régóta sürgetik. A probléma ráadásul nemcsak Madrid mellett más városokat, például Barcelonát vagy Valenciát is érinti.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.