Versenyfutás az idővel: ezért lesz nagyon nehéz kihozni a thai gyerekeket a barlangból

  • Gera Márton
  • 2018. július 8.

Lokál

A vízben alig lehet látni, sok a szűk rés, és sokan nem tudnak úszni. Egy búvároktatóval beszéltünk.

Ma hajnalban megkezdődött a mentése azoknak a fiataloknak, akik még június 23-án mentek be fociedzőjükkel a thaiföldi Tham Luang barlangba, ám kijönni már nem tudtak, mert a heves esőzések miatt a vízszint annyira megemelkedett, hogy elzárta a kijáratot előlük. Az elmúlt napokban arról lehetett olvasni, hogy a gyerekek mentését minél hamarabb meg akarják kezdeni, ám a mentőakció elindítását több dolog is nehezítette. Nem véletlen, hogy a térség kormányzója, a mentést felügyelő Narongsak Osottanakorn ma azt mondta, ez a D-nap a számukra.

Hosszú menet a búvároknak

A BBC ma reggeli cikkében azt írta, egyelőre nem világos, hogyan fogják kihozni a gyerekeket, de valószínű, hogy egyszerre kell majd búvárkodniuk és gyalogolniuk, már ahol azt a vízszint lehetővé teszi, és a fiatalok alighanem az őket menekítő búvár oxigénpalackjából kapnak levegőt.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Rungrodzs Jong

A mentést nehezíti, hogy a búvároknak 6 órát vesz igénybe, hogy eljussanak a gyerekekhez, míg újabb 5 órát, hogy visszatérjenek a kijárathoz. A külföldön is dolgozó búvároktató, Takács Richárd szerint a megfelelően képzett búvároknak az ilyen hosszú merülés alapesetben nem lehetetlen feladat. „A merülés valóban 11 órát vesz igénybe, de lehet ennyit merülni, ha a búvár megfelelően hidratált. A búvárokat a mélység korlátolja: minél mélyebbre megy az ember, annál több nitrogén halmozódik fel a szervezetében. A barlangban a mélység egy képzett mentőbúvárnak nem nagy, ezért a merülési idő speciális gázkeverékkel vagy speciális felszereléssel könnyen kitolható” – magyarázza a magyarnarancs.hu-nak a búvároktató. A merülés viszont így sem egyszerű: két napja derült ki, hogy az egyik búvár, aki ellátmányt és oxigént vitt a gyerekeknek a barlangba, meghalt, mert a visszaúton elfogyott a légzőgáz

.

Takács szerint a mentőbúvárok számára két igazán nagy kihívás van: a szűk járatok és a látótávolság: „A barlangnak vannak olyan részei is, amelyek annyira szűkek, hogy hagyományos búvárfelszereléssel nem lehet átjutni, ezért a merülés speciális felszerelést kíván. Ilyenkor olyan búvármellényt használnak a búvárok, amelynek az oldalára lehet rögzíteni a palackot, így könnyebben átférnek a szűk helyeken is, mintha a hátukon lenne a palack”.

A kutatóbúvárok még korábban arról számoltak be, hogy a látótávolság jelentősen megnehezíti a munkájukat. Ez egyáltalán nem véletlen: Takács azt mondja, hogy barlangi búvárkodásnál a látótávolság elég könnyen lecsökkenhet nullára, ezért a búvárok egy előre kiépített „kötélpályát” követnek, amin különböző információk találhatók, például a legközelebbi kijáratról, így akár vakon is ki tudnak találni. „A barlangban először ezt kellett kiépíteni a búvárok számára. Az erős áramlat miatt azonban a látótávolság így is nagyon rossz, és ez is akadályozza az előrehaladást” – mondja a búvároktató.

A gyerekeknek még nehezebb

Bár a hírek szerint a barlangban rekedt gyerekek nem törtek össze, és többek között kézzel írt levelekben üzenték meg a szüleiknek, hogy ne aggódjanak, a mentést az is nehezíti, hogy többen közülük nem tudnak úszni, és értelemszerűen nem rendelkeznek búvártapasztalatokkal sem. Takács Richárd azt mondja, sajnos nehéz elképzelni, hogy a gyerekek két hét után olyan mentális és fizikai állapotban lennének, hogy végigcsináljanak egy ilyen, merülést is igénylő mentést. A CNN-nek egyes források arról számoltak be a múlt hét végén, hogy a fiatalok közül többen is túlságosan kimerültek, alultápláltak, ezért a mentésüket akkor még nem lehetett elkezdeni.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Thaiföldi haditengerészet

Mégsem lehet várni

Noha rengeteg kihívás van, a mentéssel mégsem lehetett várni. A közelgő újabb esőzések miatt ugyanis attól tartanak a mentőcsapatok, hogy ismét megemelkedik a vízszint, és akár a kamra is megtelhet, ahol a fiúk tartózkodnak. Bár korábban a barlang azon részébe, ahol a gyerekek vannak, oxigént pumpáltak, a levegő oxigénszintje ettől még folyamatosan csökken a kamrában, Takács Richárd szerint ezért is lenne kockázatos várni a mentéssel.

A barlangban tartózkodó gyerekeket egyesével menekítik ki, ezért valószínű, hogy a mentés több napig is eltart, de a helyi hatóságok arra számítanak, hogy az első fiatal magyar idő szerint késő délután érheti el a barlang kijáratát.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.