Versenyfutás az idővel: ezért lesz nagyon nehéz kihozni a thai gyerekeket a barlangból

  • Gera Márton
  • 2018. július 8.

Lokál

A vízben alig lehet látni, sok a szűk rés, és sokan nem tudnak úszni. Egy búvároktatóval beszéltünk.

Ma hajnalban megkezdődött a mentése azoknak a fiataloknak, akik még június 23-án mentek be fociedzőjükkel a thaiföldi Tham Luang barlangba, ám kijönni már nem tudtak, mert a heves esőzések miatt a vízszint annyira megemelkedett, hogy elzárta a kijáratot előlük. Az elmúlt napokban arról lehetett olvasni, hogy a gyerekek mentését minél hamarabb meg akarják kezdeni, ám a mentőakció elindítását több dolog is nehezítette. Nem véletlen, hogy a térség kormányzója, a mentést felügyelő Narongsak Osottanakorn ma azt mondta, ez a D-nap a számukra.

Hosszú menet a búvároknak

A BBC ma reggeli cikkében azt írta, egyelőre nem világos, hogyan fogják kihozni a gyerekeket, de valószínű, hogy egyszerre kell majd búvárkodniuk és gyalogolniuk, már ahol azt a vízszint lehetővé teszi, és a fiatalok alighanem az őket menekítő búvár oxigénpalackjából kapnak levegőt.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Rungrodzs Jong

A mentést nehezíti, hogy a búvároknak 6 órát vesz igénybe, hogy eljussanak a gyerekekhez, míg újabb 5 órát, hogy visszatérjenek a kijárathoz. A külföldön is dolgozó búvároktató, Takács Richárd szerint a megfelelően képzett búvároknak az ilyen hosszú merülés alapesetben nem lehetetlen feladat. „A merülés valóban 11 órát vesz igénybe, de lehet ennyit merülni, ha a búvár megfelelően hidratált. A búvárokat a mélység korlátolja: minél mélyebbre megy az ember, annál több nitrogén halmozódik fel a szervezetében. A barlangban a mélység egy képzett mentőbúvárnak nem nagy, ezért a merülési idő speciális gázkeverékkel vagy speciális felszereléssel könnyen kitolható” – magyarázza a magyarnarancs.hu-nak a búvároktató. A merülés viszont így sem egyszerű: két napja derült ki, hogy az egyik búvár, aki ellátmányt és oxigént vitt a gyerekeknek a barlangba, meghalt, mert a visszaúton elfogyott a légzőgáz

.

Takács szerint a mentőbúvárok számára két igazán nagy kihívás van: a szűk járatok és a látótávolság: „A barlangnak vannak olyan részei is, amelyek annyira szűkek, hogy hagyományos búvárfelszereléssel nem lehet átjutni, ezért a merülés speciális felszerelést kíván. Ilyenkor olyan búvármellényt használnak a búvárok, amelynek az oldalára lehet rögzíteni a palackot, így könnyebben átférnek a szűk helyeken is, mintha a hátukon lenne a palack”.

A kutatóbúvárok még korábban arról számoltak be, hogy a látótávolság jelentősen megnehezíti a munkájukat. Ez egyáltalán nem véletlen: Takács azt mondja, hogy barlangi búvárkodásnál a látótávolság elég könnyen lecsökkenhet nullára, ezért a búvárok egy előre kiépített „kötélpályát” követnek, amin különböző információk találhatók, például a legközelebbi kijáratról, így akár vakon is ki tudnak találni. „A barlangban először ezt kellett kiépíteni a búvárok számára. Az erős áramlat miatt azonban a látótávolság így is nagyon rossz, és ez is akadályozza az előrehaladást” – mondja a búvároktató.

A gyerekeknek még nehezebb

Bár a hírek szerint a barlangban rekedt gyerekek nem törtek össze, és többek között kézzel írt levelekben üzenték meg a szüleiknek, hogy ne aggódjanak, a mentést az is nehezíti, hogy többen közülük nem tudnak úszni, és értelemszerűen nem rendelkeznek búvártapasztalatokkal sem. Takács Richárd azt mondja, sajnos nehéz elképzelni, hogy a gyerekek két hét után olyan mentális és fizikai állapotban lennének, hogy végigcsináljanak egy ilyen, merülést is igénylő mentést. A CNN-nek egyes források arról számoltak be a múlt hét végén, hogy a fiatalok közül többen is túlságosan kimerültek, alultápláltak, ezért a mentésüket akkor még nem lehetett elkezdeni.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Thaiföldi haditengerészet

Mégsem lehet várni

Noha rengeteg kihívás van, a mentéssel mégsem lehetett várni. A közelgő újabb esőzések miatt ugyanis attól tartanak a mentőcsapatok, hogy ismét megemelkedik a vízszint, és akár a kamra is megtelhet, ahol a fiúk tartózkodnak. Bár korábban a barlang azon részébe, ahol a gyerekek vannak, oxigént pumpáltak, a levegő oxigénszintje ettől még folyamatosan csökken a kamrában, Takács Richárd szerint ezért is lenne kockázatos várni a mentéssel.

A barlangban tartózkodó gyerekeket egyesével menekítik ki, ezért valószínű, hogy a mentés több napig is eltart, de a helyi hatóságok arra számítanak, hogy az első fiatal magyar idő szerint késő délután érheti el a barlang kijáratát.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.