Papírpénz a máglyán, avagy halloweenparti másképp

  • Kovács E. Málna
  • 2015. november 1.

Magyar Mandarin

Noha a kínai vezetés nem enged jelmezben közlekedő utasokat a metró területére, az apácajelmezes prostik valahogy mindenütt ott vannak – Pekingben is.
false

 

Mikor a vérben úszó szemgolyók, pókokkal teleszórt spagetti és macskából sütött keksz animált, megzenésített egyvelegét a falra vetítve egy halálfejes műanyag baltával a kezemben beállítottam egy csapat tízéveshez, egy kislány kuncogva odavetette, hogy „de cuki!”, majd bezsebelte az előkészített cukorkákat, és ezzel le is tudta a halloweennek nevezett cirkuszt. Nem ő az első kínai ismerősöm, akit hidegen hagy az október utolsó napján Pekingben – és más kínai nagyvárosokban is – kötelezően rendezendő buli, hiszen a karácsonyhoz hasonlóan mindössze az expateket és a belőlük élő italkereskedéseket hozza lázba.

false

Ettől még simán belebotlani fejből kilógó agyvelővel mászkáló maszkos alakokba, akik a város méreteiből és egyéb sajátosságaiból adódóan döbbenetes tömegben özönlik el a világot, ezért a kínai vezetés következetesen nem enged maszkban, jelmezben, ijesztő sminkben vagy véresen közlekedő utasokat a metró területére. A 2014-es évben a közeledő APEC-csúcs miatti előkészületek hevében ezt az ad hoc szabályt annyira komolyan vették, hogy a pánikkeltésre alkalmas jelmezek viselőivel szemben rendőri intézkedést, letartóztatást helyeztek kilátásba.

false

A holdnaptár hetedik hónapja (aminek egy része a Gergely-naptár szerinti októberre esik) Kínában is az élők és a holtak közti kapcsolat jegyében telik, amire a gui yue, azaz szellemhónap elnevezés is utal. A hagyomány szerint  a szellemek ebben az időszakban egy kis szórakozás reményében egyszerűen átsétálnak a túlvilágról, ami sokakat olyan komoly félelemmel tölt el, hogy minden veszélyes tevékenységet, így például az úszást is kerülik, és nem szívesen maradnak egyedül kivilágítatlan helyen, hiszen ilyenkor mindenütt holt lelkek masíroznak. És bár az ilyenkor esedékes hagyományos kínai szertartásokat az expat közösség maszkos-jelmezes csoportjának hangos és őrült közlekedése töri meg, a kínaiak szinte rezzenéstelen arccal írják az efféle bulikat a nyugati szokások térnyerésének számlájára, és minden idejüket a saját halottjaiknak szentelik.

false

A Nyugati Han-dinasztia idejéből fennmaradt ereklye, a Szertartások könyve szerint az, hogy kegyhelyet vagy akár templomot építhessenek a szeretteiknek, csak a gazdag embereknek adatott meg, a szegény halottaknak viszont sem kegyhelyre, sem templomra nem telik, ahova visszajárhatnak, így a lelkük szabadon kószál.

false

Ez a hagyomány ma úgy él a köztudatban, hogy az erőszakos bűncselekmények áldozatai (vagy akiknek nem volt temetése) a holdnaptár hetedik hónapjában visszatérnek, hogy a földi javakból haláluk után részesüljenek. Az a család, aki ilyen hozzátartozót gyászol, mindent megtesz, hogy a szelleme békében és elégedetten távozzon: a szükséges javak mását papírból készítik el, majd elégetik, különösen mivel ebben az időszakban az idő is egyre hidegebbre fordul: ezt papírból készített meleg ruhákkal orvosolják, hogy felmenőik a másvilágon se fázzanak.

false

Igazi megnyugvást a szóban forgó hetedik hónap utolsó napja hoz csak, amikor a hiedelem szerint a túlvilág kapuját visszazárják, a szellemeket pedig hazaküldik, ezért az elveszített szeretteiket gyászoló rokonok ismét a máglyára pakolják a papírból készített ruhákat és a papírpénzt, hogy felmenőiknek mindene meglegyen a következő kapunyitásig.

false

A halloweennapi buli tehát Kínában inkább elgondolkodtató, mint vidám, de ez csak a józan és szemfüles utazónak tűnik föl ilyentájt: a pekingi (ahogyan a kantoni vagy a sanghaji) expat közösség nagyja ugyanis boszorkányjelmezben, parókában és seprűnyélen táncolva őrjöng, sőt: soha máskor nincs ennyi apácajelmezes Marilyn Monroe odakint.

false

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.