A kegyetlenség ellen nem küzdhetünk ostobán

  • Schilling Árpád
  • 2015. szeptember 21.

Magyar termék

Ha már az államból élünk, mi, értelmiségiek, akkor vállaljuk is a felelősséget azért, amit a nevünkben művelnek. Schilling Árpád reakciója egy nemzetközi nyílt levélre.

Petícióval küzdeni a fasizmus ellen nehéz. Hogy ne mondjam, lehetetlen. Különösen akkor, ha a petíció olyan hülyeségeket állít, mint ez itt.

„Természetesen nem mi vagyunk felelősek azért, hogy destabilizálódtak és összeomlottak azok az országok, ahonnan most menekülnek az emberek. Nem mi változtattuk olyan hellyé őket, ahol állandó a rettegés, erőszakos halál fenyeget, az emberélet pedig ’magányos, szegény, állatias és rövid’. A mi országainknak – ellentétben azokkal, amelyek gyarmati és birodalmi múltat tudnak maguk mögött, a háború után pedig szélesre nyitották határaikat a bevándorlók előtt – nincsenek tapasztalataik arról, hogy milyen a mindennapi érintkezés a messzi országokból és távoli kultúrákból érkező emberekkel.” (A levelet a varsói Stefan Batory Alapítvány felhívására írta alá 100 értelmiségi, művész és politikus, főleg a kelet-közép-európai új uniós tagállamokból, köztük több magyarral – a szerk.)

Mindennapi érintkezés a magyar-horvát határon

Mindennapi érintkezés a magyar-horvát határon

Fotó: MTI

Lengyelország és Magyarország is tagja a NATO-nak és az EU-nak. Éppen ezért közvetlen vagy közvetett résztvevője volt egy sor olyan katonai akciónak, amelyek elsődleges célja volt egyes afrikai vagy közel-keleti országok kormányainak a megbuktatása. Mivel ezek a katonai akciók nem elég körültekintően voltak előkészítve és végrehajtva, illetve az akciók mögött álló államok elhanyagolták, avagy kizárólag önös céljaikra használták az újjáépítést, emberek milliói számára vált lakhatatlanná és élhetetlenné a korábbi otthonuk.

Azok a „bátor” értelmiségiek, akik most aláírták ezt a petíciót, szándékukkal ellentétesen nemhogy csökkentették volna a menekültválság körüli félreértéseket, hanem maguk is jelentősen hozzájárultak a Kelet-Európára oly jellemző tudatlansághoz. Ez a petíció csak arra jó, hogy megnyugtassuk nem túl aktív lelkiismeretünket: mi semmiről sem tehetünk, ráadásul nem is láttunk még se négert, se arabot, de vagyunk annyira jószívűek, hogy segítünk nekik, ha már itt vannak.

Fene a jó dolgotokat, barátaim! Hát ha már az államból élünk, mi értelmiségiek, akkor vállaljuk is a felelősséget azért, amit a kormányaink a mi nevünkben, a tőlünk kapott felhatalmazásra alapozva művelnek. Ne csak akkor emlegessük az EU-t, amikor a jótéteményeit élvezzük. Merjünk szembenézni vele, hogy európai polgárokként már nem hivatkozhatunk arra, hogy bezzeg nekünk nem is voltak gyarmataink, mert mi csak szerencsétlen kelet-európaiak vagyunk.

A helyzet az, hogy az Európai Unió kormányainak egy olyan problémát kell megoldania, aminek az előidézésében aktívan részt vettek. Nem humanitárius megfontolásból, nem keresztényi szeretetből kell most hosszú távú és hatékony megoldást találni, hanem azért, mert részben mi, európaiak hoztuk ilyen szerencsétlen helyzetbe ezeket az embereket. Felelősek vagyunk a tetteinkért. Felelősek vagyunk azért is, amit közvetlenül nem mi idéztünk elő, de a mi figyelmetlenségünk, léhaságunk, nemtörődömségünk volt az oka annak, hogy végül megtörtént.

A szívtelenség, a kegyetlenség ellen nem küzdhetünk ostobán, a közös bűneink palástolásával. Aki ezt a levelet aláírta, az vagy nem olvasta, hogy mi van benne, vagy olyan tájékozatlan, hogy jobb, ha többé semmilyen nyílt levelet nem ír alá.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.