Schilling Árpád: A költő meztelen

  • Schilling Árpád
  • 2015. július 29.

Magyar termék

L. Simon László lebukott. Csalt a cég, amelynek tulajdonosa. Nem is akárhogyan. Azt állították, hogy az általuk forgalmazott sárgabarackmag gyógyító hatású. A magokat a tulajdonosról elnevezett bor kiegészítő termékeként hozták volna forgalomba, csakhogy – L. Simon állítása szerint – elromlott a barackmagtörő gép.

Na, így bukik meg egy magyar dzsentri. A barackmagon.

László valaha költő volt, vagy fogalmazzunk úgy, ő a szíve mélyén egy költő. Emellett megkerülhetetlen közéleti személyiség, egy képviselő, nota bene kormánybiztos, egy birtokos gazda, egy fontos ember.

László

László

Fotó: MTI

L. Simon László építtetett már magának magánutat, hogy jobban menjen az üzlet a panziójában. Törvénymódosítást is adott már be úgy, hogy fogalma sem volt annak tartalmáról, és világraszóló hülyeségeket is mondott a napenergiáról. L. Simon szemérmetlenül terelgeti a haverjai felé a közpénzt, miközben ügyesen lavíroz, sokakat túlél.

Gyanítom, hogy most kicsit hátrébb kerül, kevesebb lesz rajta a reflektorfény. Ráférne, mert érezhetően fogy belőle a szufla: a korábban magabiztos hazudozó (talán még emlékeznek, mivel indokolta a képviselő úr, hogy miért nem jutott Orbán Viktorhoz Vida Ildikó lemondó levele: elkeverte a posta), ma már csak egy idétlen pojáca (humora Gyurcsány Ferencére hajaz), aki egyre nehezebben viseli a terhet, amelyet magára vállalt a Várbazár dicstelen felújításával.

Muszáj leírnom, hogy nem a káröröm vezet. Jobban örültem volna egy igazi sikersztorinak, valaminek, amit L. Simon László az elmúlt öt évben véghezvitt. De amit látok, az hol felháborító, hol szánalmas. Többek között miatta is olyan alacsony a közélet és a közbeszéd színvonala. Ő tehet arról (néhány társával egyetemben), hogy a magyar színházi szakma 2010-ben kettészakadt. Ő vitte végig azt az előadó-művészeti törvényt, amely ellehetetlenítette a szakmai önrendelkezést. Bevitte a pártpolitikát a kulturális életbe, ahol aztán iszonyatos pusztítást végzett, amelynek csak egyik eleme a szakemberek megalázása. L. Simon László talán jó költő volt, talán ma is az. Mindegy. Politikusként ismét leszerepelt.

Persze maradhat is ott, ahol van. Meg kerülhet beljebb, meg feljebb is. De azt a szégyent már sohasem fogja lemosni magáról, ami azért kenődik rá, mert félelmében megtagadta a saját cégét, majd bemószerolta a feleségét. Ritka rusnya dolog ez, na.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.