Schilling Árpád: A költő meztelen

  • Schilling Árpád
  • 2015. július 29.

Magyar termék

L. Simon László lebukott. Csalt a cég, amelynek tulajdonosa. Nem is akárhogyan. Azt állították, hogy az általuk forgalmazott sárgabarackmag gyógyító hatású. A magokat a tulajdonosról elnevezett bor kiegészítő termékeként hozták volna forgalomba, csakhogy – L. Simon állítása szerint – elromlott a barackmagtörő gép.

Na, így bukik meg egy magyar dzsentri. A barackmagon.

László valaha költő volt, vagy fogalmazzunk úgy, ő a szíve mélyén egy költő. Emellett megkerülhetetlen közéleti személyiség, egy képviselő, nota bene kormánybiztos, egy birtokos gazda, egy fontos ember.

László

László

Fotó: MTI

L. Simon László építtetett már magának magánutat, hogy jobban menjen az üzlet a panziójában. Törvénymódosítást is adott már be úgy, hogy fogalma sem volt annak tartalmáról, és világraszóló hülyeségeket is mondott a napenergiáról. L. Simon szemérmetlenül terelgeti a haverjai felé a közpénzt, miközben ügyesen lavíroz, sokakat túlél.

Gyanítom, hogy most kicsit hátrébb kerül, kevesebb lesz rajta a reflektorfény. Ráférne, mert érezhetően fogy belőle a szufla: a korábban magabiztos hazudozó (talán még emlékeznek, mivel indokolta a képviselő úr, hogy miért nem jutott Orbán Viktorhoz Vida Ildikó lemondó levele: elkeverte a posta), ma már csak egy idétlen pojáca (humora Gyurcsány Ferencére hajaz), aki egyre nehezebben viseli a terhet, amelyet magára vállalt a Várbazár dicstelen felújításával.

Muszáj leírnom, hogy nem a káröröm vezet. Jobban örültem volna egy igazi sikersztorinak, valaminek, amit L. Simon László az elmúlt öt évben véghezvitt. De amit látok, az hol felháborító, hol szánalmas. Többek között miatta is olyan alacsony a közélet és a közbeszéd színvonala. Ő tehet arról (néhány társával egyetemben), hogy a magyar színházi szakma 2010-ben kettészakadt. Ő vitte végig azt az előadó-művészeti törvényt, amely ellehetetlenítette a szakmai önrendelkezést. Bevitte a pártpolitikát a kulturális életbe, ahol aztán iszonyatos pusztítást végzett, amelynek csak egyik eleme a szakemberek megalázása. L. Simon László talán jó költő volt, talán ma is az. Mindegy. Politikusként ismét leszerepelt.

Persze maradhat is ott, ahol van. Meg kerülhet beljebb, meg feljebb is. De azt a szégyent már sohasem fogja lemosni magáról, ami azért kenődik rá, mert félelmében megtagadta a saját cégét, majd bemószerolta a feleségét. Ritka rusnya dolog ez, na.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.