Az orosz robotok fekete napja
48825808_6498a869fc_o.jpg

Az orosz robotok fekete napja

A legkártékonyabb robotok nem a sci-fikből ismert gépek lesznek, hanem a pár sornyi kódból álló, szándékosan zavart keltő propagandagépek.

Igen jól szórakozna Karel Čapek, ha élne. A robot szó kitalálója ma hiába mondaná ki a szavát, nem lenne egyértelmű, hogy mire gondol. Egy szoftverkomponensre a nagy egészben, mint a robotpilóta a repülőgépen? Ipari hegesztőautomatára, amely egy-egy panelt szerel be a szállítószalag által elé hurcolt gépcsontvázakba? Vicces szövegdarabokat összevágó kódsorokra, amik a Twitteren szórakoztatják a nagyérdeműt? Chaten elérhető digitális „telefonos kisasszonyra”? Tesla autóra? Rakétacsapást indító amerikai légi fegyverre? Orosz dezinformációs eszközre? Ugye, hogy nem egyszerű!

A Twitter tegnap jelentette be, hogy jócskán megszigorítja a szolgáltatást használó robotok üzemeltetésére vonatkozó szabályokat. Mostantól kezdve tilos több fiókkal ugyanazt az üzenetet szórni, ugyanazokat az üzeneteket lájkolni vagy megosztani, és több fiókot követni automatizált eszközökkel. Ez röviden és sokkal egyértelműbben arra vonatkozik, hogy a jövőben sokkal nehezebben lehet majd létrehozni egyetértő tömeg hatását keltő robothadsereget. Vagy legalább a Twitterene lesz egy olyan szabálya, amelyre rámutatva törölheti az ilyen tömegeket.

false

 

Fotó: Peyri Herrera

A Twitter bejelentése természetesen azzal kezdődik, hogy semmi sem annyira fontos a cégnek, mint a robotok visszaküldése a helyükre. Ehhez érdemes felidézni, hogy az elmúlt hónapokban attól volt hangos a sajtó, hogy orosz propagandahálózat működik a közösségi oldalon, hamis követőket pedig csak az nem tud szerezni egy maréknyi dollárért, aki nem akar.

A tisztogatás el is kezdődött, több ezer gyanús felhasználót tiltott ki szerdán a Twitter. A takarítás szélesebb körűre is sikerült, mint a cég tervezte, néhány valós, ember által írt fiókot is sikerült törölni. Ők reklamálás közben elgondolkodhatnak azon, hogy mit csinálnak rosszul az életben, ha ennyire könnyű őket összekeverni egy pár kódsorban megírt Kreml-párti propagandistával. A törlés az amerikai jobb- és szélsőjobboldalon már okozott egy mikrofelháborodást. Richard Spencer be is jelentette, hogy ezer követővel lett szegényebb. Ugyanakkor mások már arról beszélnek, hogy a valódiság ellenőrzéséig letiltott felhasználók egy része már vissza is szerezte a fiókját, és ismét feltűnnek az eltűnt követők.

Az ügy érdekessége, hogy a Twitter felvállalta, hogy rendet tart a platformon. Amennyiben a szolgáltatás vezetői ezt komolyan gondolják, az komoly változásokkal jár. Egyrészt a jelenlegi moderációs elvek és moderátori gárda várhatóan nem tudja kiszolgálni a megnövekedett terhelést. A Twitter eddig sem arról volt híres, hogy különösebben jól kezelte volna a felhasználók egymás közti ügyeit érintő kérdéseket. Ha lenne a közösségi médiás cégeknek adható, a zaklatást legkevésbé kezelni tudó szolgáltatás Harvey Weinstein-emlékdíja, a Twitter főhadiszállás vitrinjeiben több példány is virítana a szoborból.

A bejelentés ad hoc voltára utal az is, hogy a múlt heti parklandi iskolai lövöldözés után gyorsan újra életre kelő, a fegyvertartás kapcsán kialakuló vitát megmérgező robotizált trollhadsereggel nem tudott mit kezdeni az oldal. Több elemzőcég jelezte, hogy a vitába erősen beszálltak a robotok. Nem a Čapek-féle dolgos gépek, hanem a legkártékonyabb, az amúgy is feszült helyzetet tovább rontó kódok. Innen pedig csak romlani tud a helyzet. Az automata felderítőeszközeinket, lévén automaták, át lehet verni.

Másvalaki Problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki Problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.