23 év után folytatódik Lars von Trier horrorsorozata

  • narancs.hu
  • 2020. december 21.

Mikrofilm

Amúgy is három évados lett volna A Birodalom. És mikor volt nagyobb szükségünk rémséges borzalmakat bemutató, kórházas sorozatra?

 

A Dogma-mozgalom poszterfiújából szemérmetlen polgárpukkasztóvá átvedlett Lars von Trier két évvel azután, hogy A ház, amit Jack épített című sorozatgyilkos-eposzával sokkolta Cannes-t, bejelentette új projektjét: visszatér a 90-es évek kultikus kórházas horrorsorozatával, A Birodalommal

„Alighanem nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Lars von Trier kórházsorozatának alapos ismerete hosszú ideig éppúgy elengedhetetlen volt a jó társasági szerepléshez, mint a Monty Python-biblia vagy A nagy Lebowski és a Picasso kalandjai válogatott poénjainak gyűjteménye. A Birodalmat éppúgy sikk egy ültő helyben végignézni, mint például a Sátántangót vagy a Star Wars valamennyi epizódját” – írtuk a témához kapcsolódó egy korábbi programajánlókban. Trier valóban azon kevés rendezők egyike volt, aki még azelőtt próbálta ki magát a tévében, hogy ez menő lett volna – sorozatának jelentősége valahol az ebben elvtársának számító David Lynch Twin Peaks-ét súrolja alulról, és az sem véletlen hogy – az 1965-ös francia Belphegor mellett – Trier is inspirációnak nevezte azt. A Birodalom egy koppenhágai kórház idegsebészeti osztályán játszódik, ahol a beteg lelkek mellett démonok és egyéb túlvilági dolgok borzolják a kedélyeket. Az első, négy részből álló évadot 1994-ben, a másodikat 1997-ben vetítették a tévében, és a legenda szerint ilyenkor szabályosan elnéptelenedtek Dánia utcái.

 
23 év után folytatódik Lars von Trier A Birodalma
Forrás: imdb

Stephen King 2004-ben Kingdom Hospital – A félelem kórháza címmel kvázi remake-et készített a sorozatból, de az csúnyán megbukott. Trier azt tervezi, a záró, harmadik évad öt egyórás részből áll majd, és 2022-ben érkezik a tévébe. Nem – vagy nem csak – egy fényét vesztett rendező elkeseredett próbálkozásáról van szó: A Birodalmat egyébként is három évadosra tervezték, ám Ernst-Hugo Järegård és Kirsten Rolffes színészek halála miatt ez annak idején meghiúsult – ráadásul Trier is inkább a filmek felé fordult. A befejező évad hivatalos címe The Kingdom Exodus – ehhez kapcsolódóan a rendező egy zavaros, emelkedett közleményt jelentetett meg határokról, melyeket papíron, néha szaggatott vonallal rajzolnak; valamint az exodusról, ami a látószögtől függően lehet belépés vagy épp kilépés is. Végül is, legalább ezúttal nem nácizott – ez is valami.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.