23 év után folytatódik Lars von Trier horrorsorozata

  • narancs.hu
  • 2020. december 21.

Mikrofilm

Amúgy is három évados lett volna A Birodalom. És mikor volt nagyobb szükségünk rémséges borzalmakat bemutató, kórházas sorozatra?

 

A Dogma-mozgalom poszterfiújából szemérmetlen polgárpukkasztóvá átvedlett Lars von Trier két évvel azután, hogy A ház, amit Jack épített című sorozatgyilkos-eposzával sokkolta Cannes-t, bejelentette új projektjét: visszatér a 90-es évek kultikus kórházas horrorsorozatával, A Birodalommal

„Alighanem nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Lars von Trier kórházsorozatának alapos ismerete hosszú ideig éppúgy elengedhetetlen volt a jó társasági szerepléshez, mint a Monty Python-biblia vagy A nagy Lebowski és a Picasso kalandjai válogatott poénjainak gyűjteménye. A Birodalmat éppúgy sikk egy ültő helyben végignézni, mint például a Sátántangót vagy a Star Wars valamennyi epizódját” – írtuk a témához kapcsolódó egy korábbi programajánlókban. Trier valóban azon kevés rendezők egyike volt, aki még azelőtt próbálta ki magát a tévében, hogy ez menő lett volna – sorozatának jelentősége valahol az ebben elvtársának számító David Lynch Twin Peaks-ét súrolja alulról, és az sem véletlen hogy – az 1965-ös francia Belphegor mellett – Trier is inspirációnak nevezte azt. A Birodalom egy koppenhágai kórház idegsebészeti osztályán játszódik, ahol a beteg lelkek mellett démonok és egyéb túlvilági dolgok borzolják a kedélyeket. Az első, négy részből álló évadot 1994-ben, a másodikat 1997-ben vetítették a tévében, és a legenda szerint ilyenkor szabályosan elnéptelenedtek Dánia utcái.

 
23 év után folytatódik Lars von Trier A Birodalma
Forrás: imdb

Stephen King 2004-ben Kingdom Hospital – A félelem kórháza címmel kvázi remake-et készített a sorozatból, de az csúnyán megbukott. Trier azt tervezi, a záró, harmadik évad öt egyórás részből áll majd, és 2022-ben érkezik a tévébe. Nem – vagy nem csak – egy fényét vesztett rendező elkeseredett próbálkozásáról van szó: A Birodalmat egyébként is három évadosra tervezték, ám Ernst-Hugo Järegård és Kirsten Rolffes színészek halála miatt ez annak idején meghiúsult – ráadásul Trier is inkább a filmek felé fordult. A befejező évad hivatalos címe The Kingdom Exodus – ehhez kapcsolódóan a rendező egy zavaros, emelkedett közleményt jelentetett meg határokról, melyeket papíron, néha szaggatott vonallal rajzolnak; valamint az exodusról, ami a látószögtől függően lehet belépés vagy épp kilépés is. Végül is, legalább ezúttal nem nácizott – ez is valami.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.