7 BAFTA-díjat zsebelt be a Nyugaton a helyzet változatlan, amivel rekordot döntött

  • narancs.hu
  • 2023. február 20.

Mikrofilm

Három éven belül másodszor kapta a legtöbb BAFTA-fődíjat olyan filmdráma, amelynek témája az első világháború. 

Edward Berger Nyugaton a helyzet változatlan című első világháborús drámája kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján. Az alkotás tizennégy díjra volt esélyes az előzetes jelölés alapján, és hetet el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-rendezvényen.

Erich Maria Remarque 1928-ban megjelent klasszikus regényének új filmadaptációja nyerte a legjobb film, a legjobb nem angol nyelvű film, a legjobb rendező, a legjobb forgatókönyv-adaptáció, a legjobb eredeti filmzene, a legjobb hang és a legjobb fényképezés díját.

Az alkotás ezzel egyben rekordot is döntött, ugyanis a BAFTA-díjak eddigi történetében még soha nem kapott ennyi elismerést nem angol nyelven forgatott film.

 
Edward Berger svájci rendező a sajtószobában tartott fotózáson, miután a Nyugaton a helyzet változatlan című filmjéért átvette a legjobb film díját a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjkiosztó ünnepségén a londoni Southbank Centre-ben 2023. február 19-én. Fotó: TOLGA AKMEN / MTI/EPA
 

Az idén összesen 45 filmet jelöltek BAFTA-díjakra, de több mint egy évtizede nem volt példa arra, hogy egyetlen filmet tizennégy díjra terjesszenek fel: legutóbb 2011-ben A király beszéde című film kapott ennyi BAFTA-jelölést.

Három éven belül másodszor kapta a legtöbb BAFTA-fődíjat olyan filmdráma, amelynek témája az első világháború: 2020-ban Sir Sam Mendes 1917 című alkotása vitte el a legnagyobb elismeréseket.

Az 1917-et kilenc díjra jelölték, és szintén hetet nyert meg: ennek a filmnek ítélték a legjobb film, a kiemelkedő brit film, a legjobb fényképezés, a legjobb produkciós tervezés, a legjobb hang és a legjobb különleges vizuális hatások díját, emellett Mendes vehette át a legjobb rendezőnek járó elismerést is.

A Royal Festival Hallban rendezett idei BAFTA-gálán a legendás néhai énekesről, Elvis Presley-ről szóló, Baz Luhrmann rendezte Elvis című életrajzi ihletésű alkotás kilenc jelölés közül a legjobb szereposztásért és a legjobb sminkért járó elismerést kapta, és a címszereplő Austin Butler vehette át a legjobb férfi főszereplőnek odaítélt díjat. A legjobb női főszereplő Cate Blanchett lett a Tár című alkotásban nyújtott teljesítményéért.

A sziget szellemei című film is a nagy nyertesek közé került: tíz jelöléssel indult, és ezek közül megnyerte a kiemelkedő brit filmalkotásnak és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó BAFTA-díjat, emellett a szereplők közül Barry Keoghan a legjobb férfi mellékszereplő, Kerry Condon a legjobb női mellékszereplő díját kapta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.