Film

A fekete Trabant

Szalay Péter: Nincs parancs!

  • - legát -
  • 2020. október 24.

Mikrofilm

A rendszerváltás egyik legemlékezetesebb eseménye volt a Páneurópai Piknik, amelyet lelkes civilek szerveztek annak örömére, hogy megkezdődött a kerítés lebontása a magyar–osztrák határon.

Az eredeti tervekben a határon való ki-be járkáláson kívül mindenféle színes programok voltak, a rendezvényt mégsem a fellépők tették felejthetetlenné, hanem az a több száz keletnémet menekült, akik megneszelték az ideiglenes sorompóemelést, és szó szerint átnyomultak Ausztriába.

Szalay Péter e történelmi pillanatnak állít emléket, de filmje nem a Páneurópai Piknik történetéről, máig tisztázatlan politikai hátteréről szól, az csak a kezdőpont. A rendező két idevágó szálat mozgat, az egyiknek a menekülteket átengedő magyar határőrtiszt a kulcsfigurája, a másiknak pedig Kurt-Werner Schulz, a szerencsétlenül járt német férfi, akit a piknik után két nappal, nem messze az esemény helyszínétől lőtt le egy határőr. Mindez Szalay Péter korábbi filmjéből már ismerős: a tragédiát a 2006-ban készült Határeset, Bella Árpád alezredes találkozását német kollégájával, aki a berlini sorompót nyitotta meg honfitársai előtt, a 2017-es Európa álma című filmjében dolgozta fel. A Nincs parancs! e két filmből született úgy, hogy leforgattak mellé néhány hatásos jelenetet profi színészek közreműködésével, a berlini sorompó áttöréséről pedig Cakó Ferenc készített hozzá homokanimációt. Mindezek látványosabbá, dinamikusabbá teszik a filmet, sőt azzal, hogy Kurt-Werner Schulz és családja (miként a valóságban) egy fekete Trabanttal közelít a határ felé, az egész abszurditása is kézzelfoghatóvá válik. Mégsem elsősorban e dramatizált részek miatt válik a Nincs parancs! „új” filmmé. Igaz, hogy friss riportokat, beszélgetéseket nem láthatunk, de nincs is erre a szükség, a korábbi két történet így, párhuzamba állítva egészen új értelmet nyer. Míg Bella Árpád és Harald Jäger alezredesek, parancs híján tették azt, amit a lelkiismeretük diktált, s váltak pozitív hőssé, addig a Kurt-Werner Schulzot lelövő kiskatona kizárólag azért lőtt, mert okkal gondolhatta, hogy ellenkező esetben börtönbe küldheti talán épp Bella Árpád alezredes. Persze mindezt tekinthetjük véletlenek sorozatának is, pont az ilyen ellentmondásokból érthető igazán, hogy a rendszerváltás, mint az összes történelmi esemény, nemcsak a jók és a rosszak küzdelméből állt.

Forgalmazza a Dunatáj Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.