A Gyűrűk Ura legjobb jelenetét nem is Peter Jackson rendezte

Mikrofilm

A rendező épp nagyon elfoglalt volt, valakinek muszáj volt beugrania Gollamot dirigálni.

A Helm szurdoki csata, az Entek feltűnése, vagy épp a Gyűrű Szövetségének megalakulása – megoszlik a rajongók véleménye, melyik a Gyűrűk Ura trilógia legjobb vagy épp legikonikusabb jelenete. Szerencsére a rendező, Peter Jackson nem azon álszentek közé tartozik, aki „mindegyiket saját gyermekemként szeretem”-típusú közhelyekkel bújik ki a kérdés alól. Stephen Colbert műsorában egyértelműen kijelentette, hogy az ő kedvence Gollam monológja A két torony-ban.

„Épp A két tornyot forgattunk, amelyben bemutatkozik Gollam. Mint a legtöbben tudják, ő egyszerre Sméagol és Gollam, ez a hasadás kulcsfontosságú vele kapcsolatban. De nem volt meg a jelenetünk, amely bemutatná ezt, hogy ebben a fickóban két személyiség van. Tudtuk, hogy szükségünk van egy ilyen részre, de nem volt időnk leforgatni” – mesélte Jackson, aki ezer egyéb teendője miatt meggyőzte író- és producertársát, Fran Walsht, hogy álljon elő egy jelenettel, amelyben a két Gollam kapcsolatba kerül egymással. Amint a rendező elmondta, Walsh nemcsak megírta ezt az epizódot, de meg is rendezte – ráadásul olyan kiválóan, hogy a mai napig ez Jackson kedvenc jelenete.

Walsh ráadásul úgy írta meg ezt a fontos részt, hogy Sam és Frodo közben alszanak, tehát az őket alakító színészekre sem volt szükség. „Nem volt aki megrendezze, ezért azt mondtam neki: te írtad, forgasd is le! Egy nap alatt elkészült vele, a jelenete pedig mára elég nagy hírnévre tett szert” – mondta el Jackson.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.