A Gyűrűk Ura legjobb jelenetét nem is Peter Jackson rendezte

Mikrofilm

A rendező épp nagyon elfoglalt volt, valakinek muszáj volt beugrania Gollamot dirigálni.

A Helm szurdoki csata, az Entek feltűnése, vagy épp a Gyűrű Szövetségének megalakulása – megoszlik a rajongók véleménye, melyik a Gyűrűk Ura trilógia legjobb vagy épp legikonikusabb jelenete. Szerencsére a rendező, Peter Jackson nem azon álszentek közé tartozik, aki „mindegyiket saját gyermekemként szeretem”-típusú közhelyekkel bújik ki a kérdés alól. Stephen Colbert műsorában egyértelműen kijelentette, hogy az ő kedvence Gollam monológja A két torony-ban.

„Épp A két tornyot forgattunk, amelyben bemutatkozik Gollam. Mint a legtöbben tudják, ő egyszerre Sméagol és Gollam, ez a hasadás kulcsfontosságú vele kapcsolatban. De nem volt meg a jelenetünk, amely bemutatná ezt, hogy ebben a fickóban két személyiség van. Tudtuk, hogy szükségünk van egy ilyen részre, de nem volt időnk leforgatni” – mesélte Jackson, aki ezer egyéb teendője miatt meggyőzte író- és producertársát, Fran Walsht, hogy álljon elő egy jelenettel, amelyben a két Gollam kapcsolatba kerül egymással. Amint a rendező elmondta, Walsh nemcsak megírta ezt az epizódot, de meg is rendezte – ráadásul olyan kiválóan, hogy a mai napig ez Jackson kedvenc jelenete.

Walsh ráadásul úgy írta meg ezt a fontos részt, hogy Sam és Frodo közben alszanak, tehát az őket alakító színészekre sem volt szükség. „Nem volt aki megrendezze, ezért azt mondtam neki: te írtad, forgasd is le! Egy nap alatt elkészült vele, a jelenete pedig mára elég nagy hírnévre tett szert” – mondta el Jackson.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.