A Gyűrűk Ura legjobb jelenetét nem is Peter Jackson rendezte

Mikrofilm

A rendező épp nagyon elfoglalt volt, valakinek muszáj volt beugrania Gollamot dirigálni.

A Helm szurdoki csata, az Entek feltűnése, vagy épp a Gyűrű Szövetségének megalakulása – megoszlik a rajongók véleménye, melyik a Gyűrűk Ura trilógia legjobb vagy épp legikonikusabb jelenete. Szerencsére a rendező, Peter Jackson nem azon álszentek közé tartozik, aki „mindegyiket saját gyermekemként szeretem”-típusú közhelyekkel bújik ki a kérdés alól. Stephen Colbert műsorában egyértelműen kijelentette, hogy az ő kedvence Gollam monológja A két torony-ban.

„Épp A két tornyot forgattunk, amelyben bemutatkozik Gollam. Mint a legtöbben tudják, ő egyszerre Sméagol és Gollam, ez a hasadás kulcsfontosságú vele kapcsolatban. De nem volt meg a jelenetünk, amely bemutatná ezt, hogy ebben a fickóban két személyiség van. Tudtuk, hogy szükségünk van egy ilyen részre, de nem volt időnk leforgatni” – mesélte Jackson, aki ezer egyéb teendője miatt meggyőzte író- és producertársát, Fran Walsht, hogy álljon elő egy jelenettel, amelyben a két Gollam kapcsolatba kerül egymással. Amint a rendező elmondta, Walsh nemcsak megírta ezt az epizódot, de meg is rendezte – ráadásul olyan kiválóan, hogy a mai napig ez Jackson kedvenc jelenete.

Walsh ráadásul úgy írta meg ezt a fontos részt, hogy Sam és Frodo közben alszanak, tehát az őket alakító színészekre sem volt szükség. „Nem volt aki megrendezze, ezért azt mondtam neki: te írtad, forgasd is le! Egy nap alatt elkészült vele, a jelenete pedig mára elég nagy hírnévre tett szert” – mondta el Jackson.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.