A Gyűrűk Ura legjobb jelenetét nem is Peter Jackson rendezte

Mikrofilm

A rendező épp nagyon elfoglalt volt, valakinek muszáj volt beugrania Gollamot dirigálni.

A Helm szurdoki csata, az Entek feltűnése, vagy épp a Gyűrű Szövetségének megalakulása – megoszlik a rajongók véleménye, melyik a Gyűrűk Ura trilógia legjobb vagy épp legikonikusabb jelenete. Szerencsére a rendező, Peter Jackson nem azon álszentek közé tartozik, aki „mindegyiket saját gyermekemként szeretem”-típusú közhelyekkel bújik ki a kérdés alól. Stephen Colbert műsorában egyértelműen kijelentette, hogy az ő kedvence Gollam monológja A két torony-ban.

„Épp A két tornyot forgattunk, amelyben bemutatkozik Gollam. Mint a legtöbben tudják, ő egyszerre Sméagol és Gollam, ez a hasadás kulcsfontosságú vele kapcsolatban. De nem volt meg a jelenetünk, amely bemutatná ezt, hogy ebben a fickóban két személyiség van. Tudtuk, hogy szükségünk van egy ilyen részre, de nem volt időnk leforgatni” – mesélte Jackson, aki ezer egyéb teendője miatt meggyőzte író- és producertársát, Fran Walsht, hogy álljon elő egy jelenettel, amelyben a két Gollam kapcsolatba kerül egymással. Amint a rendező elmondta, Walsh nemcsak megírta ezt az epizódot, de meg is rendezte – ráadásul olyan kiválóan, hogy a mai napig ez Jackson kedvenc jelenete.

Walsh ráadásul úgy írta meg ezt a fontos részt, hogy Sam és Frodo közben alszanak, tehát az őket alakító színészekre sem volt szükség. „Nem volt aki megrendezze, ezért azt mondtam neki: te írtad, forgasd is le! Egy nap alatt elkészült vele, a jelenete pedig mára elég nagy hírnévre tett szert” – mondta el Jackson.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.