Film

A halhatatlan gárda

  • - kg -
  • 2020. augusztus 30.

Mikrofilm

A halhatatlanság, főleg, ha nem egyéni probléma, hanem csoportban történik, elkerülhetetlenül maga után vonja, hogy az egyik halhatatlan mond valamit a másik halhatatlannak. Mégsem telhetnek teljes szótlanságban az évszázadok, egyrészt ekkora költségvetés mellett a némafilm nem kifizetődő műfaj, másrészt könnyen belátható, hogy ha mégoly sebezhetetlenek vagyunk is, a vérontások és kataklizmák után még nekünk is jólesik egy-egy emberi szó, megértő bajtársi mondat. Charlize Theron új akciófilmjének érdekessége, hogy még ennyi évszázad után is mennyi megbeszélnivalójuk maradt a halhatatlanoknak halhatatlanságukkal kapcsolatban: megannyi kérdés, amelyre olyan megnyugtató válaszok születnek, mint hogy „mindennek megvan a maga oka”. Jól hallhatóan a beszéd nem az erősségük, mégis beszélteti őket a film, mégiscsak el kell magyarázni a The Old Guard képregényt nem ismerőknek, hogy ezek a halhatatlanok miben különböznek más képregények halhatatlanjaitól. Hát, nem sokban, hacsak annyiban nem, hogy van meleg és hetero, belga és afroamerikai, borostás és szakállas, kardos és lőfegyveres halhatatlan is, de a főhalhatatlan Charlize Theron. Neki csatabárdja és eltökélt nézése van, a Mad Max-es szúrós tekintet lebutított, olcsóbb változata. A szavakkal bajlódó halhatatlanjaink és a rájuk vadászó mohó gyógyszeripar mitugrász kockafej-gonosza között feltűnik szegény Chiwetel Ejiofor: nagy színészhez illő méltósággal áll, megy, ül, amit éppen megkíván a cselekmény. Kis szomorúság bujkál a szája szélén, talán nem is csak a szerepből kifolyólag.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.