Film

Pont az a dal

  • 2020. augusztus 30.

Mikrofilm

Az amerikai könnyűzene összes produktumát ismerő és fejből idéző leányzó személyi asszisztensként gályázik egy már nem egészen fiatal, inkább a múltjából élő, mintsem a jövő sikerei felé haladó gigasztárnál. Intézi és szervezi a díva életét, ismeri és kezeli minden szeszélyét – de valójában producer szeretne lenni, hiszen nála jobb füle senkinek nincs a tökéletes hangzáshoz. A díva ugyan lát fantáziát a feltörekvő asszisztensben, de kihátrál mögüle, amint kockázatot kéne vállalnia érte. Talán a csodás hangjával az utca népét és az ifjú hölgy szívét meghódító énekessel sikerülhet a kitörés. Akadályok adódnak és leküzdetnek, érzelmek fellángolnak, elhamvadnak és újraélednek, álmok megcsalatnak, de azért csak beteljesülnek – és a végén mindenki együtt énekel, a közönség meg tombol.

Filmekben csak a show-business lehet a méltó emberi élet terepe. Színpadra kell állni, de legalább a takarásban, és aratni a sikert lefele. Az ilyen álombeteljesüléses mozik, ha kicsikét belegondolunk, vannak olyan kártékonyak, mint egy pornófilm: aki először lát olyat, esetleg azt képzeli, hogy az emberi érintkezést úgy kell csinálni, ahogy abban. A „valósítsd meg az álmaidat” duma egyszerre jól eladható termék és ártó sugalmazás. És innen nézvést nem nagyon számít, milyen színvonalon van megfogalmazva a meskete ezredik felböffentése (itt látszik a belerakott pénz) vagy milyen egyéb ún. üzenetet sikerül belepasszírozni (itt van minden, szalonfeminizmustól szalon-anti­rasszizmusig), mert a végén úgyis az derül ki, hogy a siker teszi az embert.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.