A kínai cenzorok már a berlini fesztiválon is feltűntek

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 11.

Mikrofilm

Idén már másodszor lőnek le kínai filmet a fesztiválon.

Csang Ji-mou (Zhang Yimou) legújabb, One Second című filmjét az utolsó pillanatban vették le a jelenleg is zajló Berlinale versenyprogramjáról – adott róla hírt a The Hollywood Reporter.

A film a hivatalos Weibo-oldalán (a kínai Twitter) megjelent üzenetben technikai problémákkal magyarázta mindezt, iparági pletykák szerint viszont a mozi a kínai cenzúrán akadhatott fenn, így Peking állhat lelövése mögött.

A One Second Yan Geling könyvének adaptációja – Ji-mou korábban is készített már filmet az írónő műveiből.

Kényes korszak

A rendező legfrissebb alkotását a mozinak szánt búcsúlevelének is bélyegezték. A One Second egy szökevény és egy csavargó lány kapcsolatát meséli el a kínai kulturális forradalom idején.

Csang Ji-mou

Csang Ji-mou

Fotó: imdb

 

Kína történelmének e kényes korszakáról csak egy Ji-mou kaliberű rendező forgathatott filmet – de ha igazak a hírek, még ő sem járhatott túl a cenzorok eszén.

Nem a One Second az első kínai film, amit levetettek idén a programról: az elégedetlen fiatalokat és egy titokzatos halálesetet is felvonultató Better Days című filmet a Generation 14Plus szekciójában mutatták volna be, de a vetítés estéjén lemondták az eseményt.

A hivatalos magyarázat úgy szólt, hogy a film nem készült el időben, így nem kaphatta meg a cenzúra jóváhagyását. Mások úgy vélik, inkább a film tartalma verhette ki a biztosítékot Kínában.

Csang Ji-mou talán a legismertebb kortárs kínai filmrendező, a One Second című drámája hosszú idő után az első szerzői filmje. Első mozija, a Vörös cirokmező 1988-ban pont a Berlinalén debütált, és meg is nyerte a fesztivál fődíját.

 

Olyan filmek köthetőek még a nevéhez, mint a Kjú Dzsú története, a Hős, vagy A repülő tőrök klánja. Az elmúlt években inkább olyan szuperprodukciókon dolgozott, mint a Matt Damon főszereplésével készült kínai-amerikai A Nagy Fal, vagy a Shadow című harcművészeti film.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.