Film

A Manderley-ház asszonya

  • - kg -
  • 2020. november 29.

Mikrofilm

Ismét lobog a tűz a kandallóban, már megint érzelmes, gótikus thrillerhez terítettek, csakúgy, mint ’40-ben Hitchcocknál.

Hitch nem kedvelte első hollywoodi filmjét, kínjai közismertek: amikor filmre vitte Daphne Du Maurier regényét, erősen fogott a cenzorok ollója, nem járta, hogy Manderley ura csak úgy megússza, így került egy véletlen női elesés a történetbe. Hitchcock nem igazán kedvelte a véletlen eséseket, ő maradt volna a megúszható gyilkosságnál. Nem maradhatott. De legalább a házvezetőnő vágyakozásából maradt valami, Mrs. Danvers epekedése Manderley halott úrnője iránt átment a cenzorokon. Tiszta sor, hogy ha a 2020-as feldolgozást a Vérturisták rendezőjére bízzák, akkor viszlát, jólnevelt félhomály, helló, alapos sötétség. Jöhet a műfaji őrület, a lendületes határfeszegetés – pajszerrel és humorral a bálteremben. Mi másért hívták volna Ben Wheatley-t Manderley-be, ha nem azért, hogy sáros bakancsát feltegye az ebédlőasztalra? Ja, majd pont nála fogják kosztümös szépelgéssel, egy teadélután izgalmai közepette elütni az időt a jólfésült sztárocskák?! És igen, Wheatley rögtön be is dobja az újítást! Lily James és Armie Hammer mint ágrólszakadt társalkodónő és búvalbélelt nemesúr olyan önképzőköri őszinteséggel lesznek egymásé, Kristin Scott Thomas pedig olyan jégkirálynős merevséggel vonul a birtokon, hogy ez csak poén lehet, fapofával előadott gonoszkodás mindennel, ami régi, poros és avítt. A megfelelő pillanatban majd lekerül az álarc, csak ki kell várni – nos, azóta is várunk.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.