Tévésorozat

Akik mi vagyunk

  • SzSz
  • 2020. november 29.

Mikrofilm

Új vezető érkezik az olasz kisvárosban működő amerikai katonai bázisra: az ezredes egy nő, aki ráadásul feleségét és elkényeztetett fiacskáját is magával hozza.

A műsor fókusza utóbbin van: a dizájner cuccokban járó, megjelenésében extravagáns, érzelmeit tekintve pedig extra érzékeny fiú a beolvadni nem is szándékozó kívülállók makacs érdeklődésével járja végig az önálló kis faluként működő támaszpontot. Bekukkant az iskola termeibe, az izmos katonákat rejtő zuhanyzóba, majd társakat talál, végül úgy botorkál végig részegen a kisvároson, mintha egy Antonioni-klasszikusból tévedt volna ide. Mindeközben rálel valakire, aki igazi lelki társnak bizonyul…

A pilotepizód gyakorlatilag önmagában is megállna a lábán: ott van benne minden az identitáskeresésről, a gyökértelenségről és a hagyományos genderszerepek elutasításáról, amelyekkel a későbbiekben a sorozat foglalkozni óhajt; Luca Guadagnino ügyesen idézi fel korábbi munkáit, főképp legnagyobb sikerét, a Szólíts a nevedent, amely mintha egyfajta előtanulmány lett volna a tévéshow-hoz. Hasonló érzékeny és visszafogott mozikkal New York-i, Los Angeles-i és egyéb nívós kritikusszövetségek díjait szokás elnyerni – mégis szerencse, hogy az Akik mi vagyunk további 7 résszel folytatódik.

Ezekben ugyanis minden szereplő, a sztori és a helyszín is további izgalmas rétegeket kap – Guadagnino remekül bánik a határhelyzeteken élő alakokkal, és igyekszik sorsuk minél több vetületét bemutatni, legyen szó kapunyitási vagy -zárási pánikról, az első csókról vagy együttlétről.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.