Tévésorozat

Akik mi vagyunk

  • SzSz
  • 2020. november 29.

Mikrofilm

Új vezető érkezik az olasz kisvárosban működő amerikai katonai bázisra: az ezredes egy nő, aki ráadásul feleségét és elkényeztetett fiacskáját is magával hozza.

A műsor fókusza utóbbin van: a dizájner cuccokban járó, megjelenésében extravagáns, érzelmeit tekintve pedig extra érzékeny fiú a beolvadni nem is szándékozó kívülállók makacs érdeklődésével járja végig az önálló kis faluként működő támaszpontot. Bekukkant az iskola termeibe, az izmos katonákat rejtő zuhanyzóba, majd társakat talál, végül úgy botorkál végig részegen a kisvároson, mintha egy Antonioni-klasszikusból tévedt volna ide. Mindeközben rálel valakire, aki igazi lelki társnak bizonyul…

A pilotepizód gyakorlatilag önmagában is megállna a lábán: ott van benne minden az identitáskeresésről, a gyökértelenségről és a hagyományos genderszerepek elutasításáról, amelyekkel a későbbiekben a sorozat foglalkozni óhajt; Luca Guadagnino ügyesen idézi fel korábbi munkáit, főképp legnagyobb sikerét, a Szólíts a nevedent, amely mintha egyfajta előtanulmány lett volna a tévéshow-hoz. Hasonló érzékeny és visszafogott mozikkal New York-i, Los Angeles-i és egyéb nívós kritikusszövetségek díjait szokás elnyerni – mégis szerencse, hogy az Akik mi vagyunk további 7 résszel folytatódik.

Ezekben ugyanis minden szereplő, a sztori és a helyszín is további izgalmas rétegeket kap – Guadagnino remekül bánik a határhelyzeteken élő alakokkal, és igyekszik sorsuk minél több vetületét bemutatni, legyen szó kapunyitási vagy -zárási pánikról, az első csókról vagy együttlétről.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”