rés a présen

„A mi házirendünk szigorúbb”

Deák Dániel, a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál alapítója

  • rés a présen
  • 2021. május 19.

Mikrofilm

Kilencedszer lesz az idén Friss Hús

rés a présen: Kilencedszer lesz az idén Friss Hús. Hogyan indult anno?

Deák Dániel: Az elsőt 2013-ban azért szerveztük meg, mert filmesek (elsősorban Lakos Nóra, Nagypál Orsi és Schwechtje Mihály) kérték. Utána pedig azért folytattuk, mert – mint az első Friss Hús telt házas vetítésein kiderült – a közönség is akarta. Az elején talán azért szólhatott váratlanul nagyot, mert be tudta tölteni az akkor éppen megszűnő Filmszemle után maradt űrt azzal, hogy egészen friss, sokszor formabontó magyar rövidfilmeket játszott. Az elmúlt közel egy évtized tanulsága számomra az, hogy bármi történik is a magyar filmpolitikában, izgalmas kisfilmek mindig készülnek, így szükség van olyan rendezvényre, ahol ezek lehetnek a középpontban. Az évek során a Friss Hús a magyar filmes élet egyik megkerülhetetlen eseménye lett, sok-sok tehetség itt került először rivaldafénybe, illetve vászonra. Mostanra úgy működik, mint egy rendes, tradicionális európai rövidfilmfesztivál – az a célunk, hogy a következő években a nemzetközi jelentőségünket növeljük.

rap: Mit csináltál előtte?

DD: Még filmelmélet szakos bölcsészként Áprily Zoltán barátommal indítottam egy ősrövidfilmes Netflix-szerűséget Daazo.com néven, amely sok európai rövidfilmnek adott online megjelenési lehetőséget, minket pedig bevezetett a nemzetközi filmszakmába. 2013-ra minden jelentősebb európai fesztiválon jártam már, illetve több vagány, meghökkentő filmes eseményt szerveztünk a csapatommal a Toldi moziba (például gasztroeseményekkel és bulikkal keverve a vetítést), talán emiatt jutottunk azon a szomorú télen a filmesek eszébe, hogy minket kérjenek meg egy új filmfesztivál megalapozására.

 
Deák Dániel, a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál alapítója. Fotó: Hirling Bálint

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.