rés a présen

„A mi házirendünk szigorúbb”

Deák Dániel, a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál alapítója

  • rés a présen
  • 2021. május 19.

Mikrofilm

Kilencedszer lesz az idén Friss Hús

rés a présen: Kilencedszer lesz az idén Friss Hús. Hogyan indult anno?

Deák Dániel: Az elsőt 2013-ban azért szerveztük meg, mert filmesek (elsősorban Lakos Nóra, Nagypál Orsi és Schwechtje Mihály) kérték. Utána pedig azért folytattuk, mert – mint az első Friss Hús telt házas vetítésein kiderült – a közönség is akarta. Az elején talán azért szólhatott váratlanul nagyot, mert be tudta tölteni az akkor éppen megszűnő Filmszemle után maradt űrt azzal, hogy egészen friss, sokszor formabontó magyar rövidfilmeket játszott. Az elmúlt közel egy évtized tanulsága számomra az, hogy bármi történik is a magyar filmpolitikában, izgalmas kisfilmek mindig készülnek, így szükség van olyan rendezvényre, ahol ezek lehetnek a középpontban. Az évek során a Friss Hús a magyar filmes élet egyik megkerülhetetlen eseménye lett, sok-sok tehetség itt került először rivaldafénybe, illetve vászonra. Mostanra úgy működik, mint egy rendes, tradicionális európai rövidfilmfesztivál – az a célunk, hogy a következő években a nemzetközi jelentőségünket növeljük.

rap: Mit csináltál előtte?

DD: Még filmelmélet szakos bölcsészként Áprily Zoltán barátommal indítottam egy ősrövidfilmes Netflix-szerűséget Daazo.com néven, amely sok európai rövidfilmnek adott online megjelenési lehetőséget, minket pedig bevezetett a nemzetközi filmszakmába. 2013-ra minden jelentősebb európai fesztiválon jártam már, illetve több vagány, meghökkentő filmes eseményt szerveztünk a csapatommal a Toldi moziba (például gasztroeseményekkel és bulikkal keverve a vetítést), talán emiatt jutottunk azon a szomorú télen a filmesek eszébe, hogy minket kérjenek meg egy új filmfesztivál megalapozására.

 
Deák Dániel, a Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál alapítója. Fotó: Hirling Bálint

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.