rés a présen: Kilencedszer lesz az idén Friss Hús. Hogyan indult anno?
Deák Dániel: Az elsőt 2013-ban azért szerveztük meg, mert filmesek (elsősorban Lakos Nóra, Nagypál Orsi és Schwechtje Mihály) kérték. Utána pedig azért folytattuk, mert – mint az első Friss Hús telt házas vetítésein kiderült – a közönség is akarta. Az elején talán azért szólhatott váratlanul nagyot, mert be tudta tölteni az akkor éppen megszűnő Filmszemle után maradt űrt azzal, hogy egészen friss, sokszor formabontó magyar rövidfilmeket játszott. Az elmúlt közel egy évtized tanulsága számomra az, hogy bármi történik is a magyar filmpolitikában, izgalmas kisfilmek mindig készülnek, így szükség van olyan rendezvényre, ahol ezek lehetnek a középpontban. Az évek során a Friss Hús a magyar filmes élet egyik megkerülhetetlen eseménye lett, sok-sok tehetség itt került először rivaldafénybe, illetve vászonra. Mostanra úgy működik, mint egy rendes, tradicionális európai rövidfilmfesztivál – az a célunk, hogy a következő években a nemzetközi jelentőségünket növeljük.
rap: Mit csináltál előtte?
DD: Még filmelmélet szakos bölcsészként Áprily Zoltán barátommal indítottam egy ősrövidfilmes Netflix-szerűséget Daazo.com néven, amely sok európai rövidfilmnek adott online megjelenési lehetőséget, minket pedig bevezetett a nemzetközi filmszakmába. 2013-ra minden jelentősebb európai fesztiválon jártam már, illetve több vagány, meghökkentő filmes eseményt szerveztünk a csapatommal a Toldi moziba (például gasztroeseményekkel és bulikkal keverve a vetítést), talán emiatt jutottunk azon a szomorú télen a filmesek eszébe, hogy minket kérjenek meg egy új filmfesztivál megalapozására.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
