Visszhang: fesztivál

Friss Hús

Visszhang

E fesztiválon új rövidfilmeket lehet látni moziban, kilencedik éve.

Az idén 31 magyar és 27 külföldi film versenyez, például Sipos Bence Valahogy így című sokszereplős, sokjelenetes, mozai­kosan építkező munkája, amelyben a béna kocsmai lánykérés, a szexshopban összefutó ismerősök és az állásinterjún slicclehúzás közben kómába eső férfi jelenete után a pizzakihordó Hajdu Szabolcs elrabolja a show-t és a teljes filmet, de még így is összejön, hogy az utolsó jelenetre egy kihűlt pizza nemcsak a házasság, de az élet végzetesen abszurd banalitását is érzékeltesse egy pillanatra. K. Kovács Ákos Brankája viszont a nagyon is konkrét borzalmat mutatja meg, amikor a címszereplő belekeveredik egy szarajevói kórház gyereklopásra alapozott emberkereskedelmi ügyeibe: a film ezzel talán túl sokat markol, de a velejéig romlott, önmagát rutinosan felmentő orvos és a lelkiismeretes, de eszköztelen nővér konfrontációja hatásosan sikerül. A Pannónia dicséretében gimis diákok várják a miniszternök érkezését, csak sajnos a Nagy-Magyarország-tortáról levágták Erdélyt, hogy beférjen a hűtőbe. De mire eljutunk a csattanóig, a feszültség elillan.

Andella Mirtillnek két szereplő és egy szokatlan helyzet kibontása is elég ahhoz, hogy sűrű atmoszférát teremtsen: a Mint egy haikuban egy fiatal női dokufilmes fejét csavarja el a Japánból hazaköltözött titokzatos sushi séfnő. A szituáció nem igazán vezet sehova, de sebaj, a film jó érzékkel sajátítja ki a főzőműsorok túlesztétizált vizuális világát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”