A Netflixet perli a sakktörténet egyik pionírja

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 17.

Mikrofilm

A 80 éves nagymester az első nő, aki elnyerte ezt a címet. Becsületsértésért perel A vezércsel című sorozat miatt.

Nona Gaprindasvil 1978-ban a nők között elsőként kapott nemzetközi nagymesteri címet, úttörő volt a sakk történetében, most viszont szerinte épp ezt az eredményét veszi el tőle a Netflix A vezércsel című sorozata - írja a New York Times.

 
Nona Gaprindasvili 1975-ben.

 A mű ugyan fikció, ahogy az alapját adó regény is, de sok ponton hivatkozik a sakktörténelem valós eseményeire és szereplőire. Egy ilyen esetben történik az, hogy a sorozatban előkerül Nona Gaprindasvili karaktere, akit elismernek, mint nagynevű női szovjet sakkozót, de azt mondják, hogy sose mérkőzött meg férfiakkal. 

Ezt a mondatot támadta meg Gaprindasvili, mert becsületsértőnek tartja, szerinte ezzel eredményeitől fosztják meg őt a sorozat alkotói és aláássák hírnevét. A nagymester azzal érvel, hogy már a New York Times 1968-as címlapján is az jelent meg róla, hogy "Gaprindasvili kisasszony 7 férfit győzött le egy erős tornán".

A nagymester komoly kártérítést vár, a Netflix azonban kitart amellett, hogy nem követtek el becsületsértést.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.