Stúdiót vált Christopher Nolan, az atombomba atyjáról készít filmet

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 17.

Mikrofilm

J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv immár Universal-logó alatt valósulhat meg.

Véget ért az utóbbi idők kritikailag és pénzügyileg is legsikeresebb rendező-stúdió együttműködése: Christopher Nolan elhagyja a Warner Bros.-t, ahol eddigi karrierje nagy részét töltötte. Olyan sikereket készítettek együtt, mint A sötét lovag-trilógia, az Eredet, vagy a Dunkirk, de a tavalyi moziszezon állatorvosi lova, a Tenet is a stúdiónál született.

A fenti projektek után látványosan megromlott a rendező és a Warner Bros. kapcsolata, amely érdekes módon inkább csak lojalitásból fakadt, a kettőt ugyanis soha nem kötötte össze ún. first-look deal, amely azt garantálja, hogy a stúdió először láthassa a készülő produkciót, és dönthessen arról, kívánja-e megvásárolni vagy forgalmazni azt. A vita mégsem ennek hiányából alakult ki, hanem inkább azért, mert Nolan mai napig a hagyományos moziforgalmazás egyik legnagyobb szószólója: nem véletlen, hogy a filmszínházak tavaly messiásként várták a Tenetet, mellyel kapcsolatban a rendező ragaszkodott a nagyvászonhoz. Számtalan halasztás után végül be is mutatták a filmet, ám a mozik nagy része ekkor még zárva tartott vagy korlátozásokkal működhetett. Ekkor még tömeges oltásokról sem beszélhettünk; az pedig csak hab volt a tortán, hogy a csavaros, harmadik világháborút tematizáló techno-sci-fi sem épp az a könnyed popcorn-szórakozás volt, amiért az emberek vállalták volna a fertőzésveszélyt, főleg, hogy egy rakás streamingplatform szolgáltatott számukra exkluzív tartalmakat.

A Tenet végül az akkori helyzethez képest derekasan helytállt és világszinten 363 millió dollár bevételt hozott. Ez azonban nemcsak egy blockbusterhez mérten kevés, de a Tökéletes trükk óta a legrosszabb eredmény, amelyet egy Nolan-film elért. A Tenet eredménye végül egy rakás, tavalyi bemutató sorsát megpecsételte és hozzájárult ahhoz is, hogy a Warner Bros. úgy döntött, filmjeit ezután egyszerre mutatja be a moziban és nemrég indult HBO Max nevű streamingplatformján. A döntést Nolan elsők között és a leghangosabban kritizálta: konkrétan „a legrosszabb streamingplatformnak” nevezte az HBO Max-ot. Ezek után nem csoda, hogy a stúdió és a rendező eltávolodtak egymástól, és már ekkor felmerült, hogy utóbbi nyitott az együttműködésre más cégekkel is a következő filmjével kapcsolatban. Ugyanakkor ekkor még nem zárta ki a Warnert sem, egyszerűen megtendereztette az érdeklődőket. Azokból pedig volt bőven: a Disney-n kívül (a cég bár nemrég bejelentette, hogy 2021-es filmjeit a moziban mutatja be, azt követően azonban vélhetően továbbra is nyitott a hibrid forgalmazásra, és talán a Disney a legkevésbé bevállalós ha filmötletekről van szó – egyik se jó ómen egy Nolan-filmnek) mindegyik nagy stúdió beszállt a tárgyalásokba, így a Warner, a Sony, a Paramount és a Universal is.

Nolan végül utóbbi mellett döntött, így a Universal finanszírozza és terjeszti majd következő filmjét, mely saját forgatókönyve alapján az atombomba atyjának is tartott J. Robert Oppenheimerről szól majd. A forgatás jövő év elején kezdődhet, a főszereplőről egyelőre nincs hír, de a pletykák szerint Nolan egyik kedvenc színésze, Cillian Murphy alakíthatja majd az egyik kulcsszereplőt.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.