Az HBO-nál folytatja a Szarvasbébi alkotója

  • narancs.hu
  • 2024. június 28.

Mikrofilm

Richard Gadd következő sorozata, a Lions (Oroszlánok) két testvér négy évtizedig tartó kapcsolatát dolgozza fel.

Hiába aratta az év egyik legváratlanabb sikerét a Szarvasbébi című felkavaró műsor a Netflixen, főszereplő-alkotója, a standup-komikus Richard Gadd következő sorozatával az HBO-ra szerződött le. A Lions így a Maxra, valamint a BBC-re érkezik majd.

Az új sorozat két, terhelt viszonyú testvért mutat be. Niall és Ruben rég eltávolodtak egymásról, ám utóbbi egyszer csak feltűnik előbbi esküvőjén, erőszaktól sem mentes konfliktusokat okozva. Egészen a 80-as évekig utazunk vissza az időben, hogy megismerjük, a tinédzserkortól kezdve hogyan alakult kapcsolatuk. Közben a szinopszis szerint számtalan jó, rossz, szörnyű, vicces, ideges és embertpróbáló jelenetnek lehetünk tanúi. A sorozat végső soron arra keresi a választ, mit jelent embernek lenni.

Egyelőre nem tudni, Gadd ezúttal is főszerepet vállal-e az epizódokban, de íróként, rendezőként és producerként mindenképpen visszatér. „Megrendelni az HBO gyűjteményes Maffiózók, Drót és Oz sorozatait, és az elejétől fogva végignézni őket – ezek gyerekkorom legboldogabb pillanatai közé tartoztak. Azóta álmodozom arról, hogy az HBO-val együtt dolgozzak és én is az ikonikus programkínálatuk részévé váljak” – fogalmazott közleményében. Az HBO ugyancsak örömmel fogadta Gadd csatlakozását, míg a BBC kiemelte a Lions bátor és egyedi történetmesélését és azt, milyen remek példát mutat a műsor abból, hogyan lehet felhasználni a skót helyszíneket a hasonló sorozatokban.

A Szarvasbébiben Gadd egy bántalmazó, zaklató kapcsolat hol vicces, hol vérfagyasztó krónikáját mutatta be. A rajongók azonban hamar megtalálták, akiről az őt molesztáló nőt mintázta. Fiona Harvey cserébe 170 millió dollárra perelte be a Netflixet; nem tudni, ez szerepet játszik-e abban, hogy Gadd új otthont keresett következő sorozatának. Karrierjét és a Szarvasbébit ebben a cikkünkben mutattuk be.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.