„Baszás” helyett „mozgás”: Valami nagyon félrement a Testről és lélekről amerikai előzetesében

  • - palosm -
  • 2018. február 8.

Mikrofilm

Mi a baj azzal, hogy „baszok”?

Enyedi Ildikó Oscar-jelölt filmjéhez a tengerentúli forgalmazója, vagyis a Netflix kihozta az első előzetest. Mindez nagyszerű, az ország nyilvánvalóan Oscar-lázban ég, Enyedi lábai előtt hever Hollywood, és így tovább, de az amúgy hangulatos előzetesben kiszúrtunk egy nyugtalanító furcsaságot.

A párbeszédben elhangzó „baszok” szóból a feliratban „mozog” (she moves) lesz.

Ráadásul ez konkrétan a film egyik legjobb poénja, amit a 90 éves Békés Itala által játszott takarítónő mond be. A jelenetben pár fiatal férfi arról kérdezi a vágóhíd idős takarítónőjét, hogy mit csinál álmában – erre érkezik a meglepő válasz: „baszok”, ami természetesen ellenpontozza a főszereplőink szarvasalakban történő álombeli találkozásainak éteriségét, arról nem is beszélve, hogy sajátos humoros, pikírt stílusban előrevetíti a film végét, a testi beteljesülést.

Na, ez a párbeszéd – a magyarral ellentétben – bekerült a netflixes előzetesbe.

A felirat viszont nem stimmel: a szerint a férfiak egyes szám harmadik személyben teszik fel a kérdést, tehát azt kérdezik: „mit szokott ő álmában csinálni?” Amire a takarítónő azt válaszolja: „mozog.” Tehát a feliratokban egy másik film megy: ott olyan, mintha Mária álmáról beszélgetnének.

Mi lehet ennek az oka? Valaki meghamisította a rendezői akaratot?

Nem tudom, de azt még feltételezni se merem, hogy az előzetes angol nyelvű feliratának készítői félreértették a párbeszédet és így nyilván az egész filmet is, és véletlenül megmásították anélkül, hogy tudták volna, mit tesznek.

Viszont az is elég vad feltételezés, hogy szándékos módosítás történt. Mi indokolhatna egy ilyen változtatást és vajon ki döntött róla?

Ráadásul nem valami finom módosításról vagy enyhe füllentésről van szó: a felirat és az elhangzó párbeszéd durván különbözik.

És adódik még egy fontos kérdés: a film hivatalos angol nyelvű feliratában is „mozog” szerepel vajon, és így az Oscart odaítélő Akadémia tagjai vajon így, rossz felirattal – és az „I fuck”/„baszok” mondat nélkül – látták a filmet?

A helyes felirat mindenesetre így szólna: “What do you do in your dreams? I fuck.”

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.