Nem mutathatják be az egyik legjobb tavalyi magyar filmet

  • narancs.hu
  • 2018. február 8.

Mikrofilm

A producerek megtiltották a Kojot bemutatását a Magyar Filmhéten.

A tavaly februárban bemutatott Kojot című film nem szerepelhet a február 7. és 11. között zajló negyedik Magyar Filmhéten, mert a producerek megtiltották a vetítését – adta hírül a Magyar Nemzet.

Kostyál Márk filmjében a tisztességes és keményen dolgozó kisember kerül szembe a mindent bekebelező, gátlástalan és a törvényeket maga alakító oligarchával, amit, bár a film ennél jóval mélyebb és komplexebb, bárki könnyen aktuálpolitikai utalásként értelmezhet. És ha eddig nem is tettünk így, Kálomista Gábor jelenlegi döntése után valószínűleg nem marad más magyarázatunk.

Kostyál Márk alkotása egyébként a múlt héten kapta meg a Magyar Filmkritikusok Díját a legjobb első film kategóriában, Mátray Lászlót pedig a legjobb epizódszereplőnek választották. Alig vették át azonban az elismeréseket, amikor kiderült, hogy a film vetítését nem engedélyezik.

A Kojotot Kálomista Gábor cége, a Megafilm készítette a Magyar Nemzeti Filmalap 320 millió forintos támogatásával.

A Kojotot bántóan kevesen, az első hétvégén mindössze 1667-en látták, így azonban a fesztivál közönségéhez sem juthat majd el. A filmről írt kritikánkat itt olvashatják, míg Kálomista Gáborról készült portrénkat itt találják:

„Kun származású ember vagyok” – Kálomista Gábor portréja

A magyar filmgyártás meghatározó figurája, de a kultúra más területein és a sportéletben is jelentős befolyást szerzett. Volt lelkes téeszes, vadászboltvezető, Cseh Tamás menedzsere és kormányközeli megmondóember. Olyan sikerfilmek fűződnek a nevéhez, mint a Csak szex és más semmi; és olyan bukások, mint a Veszettek. Simicska ismerőse, Orbán Viktor lelkes híve, a közmédia fő beszállítója.

A rendező rövid Facebook-posztban reagált a történtekre:

A zoom.hu-nak azt nyilatkozta a rendező, hogy nem tudja, a gyártó miért vonta vissza a filmet: „Nem tudom mi lehet az oka ennek a teljesen irracionális döntésnek. A Filmakadémia elnökével, Novák Emillel beszélve tudtam meg, hogy Helmeczy Dorottya társproducer és a Megafilm visszavonta a Kojot nevezését a Filmhétről. Nem tudom, milyen indokokra hivatkozva, de volt egy nagyon hosszú e-mailezésük a Filmakadémiával.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.