Film

Bérgyilkost fogadtam

  • Szabó Ádám
  • 2018. december 16.

Mikrofilm

William meg nem értett író, aki meg nem értettségében tíz sikertelen öngyilkossági kísérletet is végrehajt, majd megbízza a lassan kiöregedő bérgyilkost, hogy végezzen vele.

Hogy mi az élet értelme, arra csekély filmes és irodalmi műveltséggel is biztos választ adhatunk: a szerelem, vagy legalábbis annak valamilyen formája. Aki Kaurismäki 1990-es nekiveselkedésében (eredetinek tekintsük bátran Jules Verne regényét, illetve a belőle készült Philippe de Broca-filmet: Egy kínai viszontagságai Kínában) mindez például két magányos ember bizarr találkozásában kulminálódott a minimalista Londonban, hogy aztán hosszasan együtt hallgassanak és pókerezzenek – majd olyan érzelmesen valljanak szerelmet, ahogy más azt jelenti be, hogy valami az ebédből a fogában ragadt.

Tom Edmunds szabad adaptációjában a főhős, William meg nem értett író, aki meg nem értettségében tíz sikertelen öngyilkossági kísérletet is végrehajt, majd megbízza Leslie-t, a lassan kiöregedő bérgyilkost, hogy végezzen vele. Még mielőtt golyót kapna a fejébe, beleszeret Ellie-be, aki egy kiadónál dolgozik, és William remekművét is kiadná. „Kapj el, ha tudsz” játszma kezdődik, melynek legizgalmasabb része, hogy a bérgyilkos felesége vajon hányadik helyen végez a déli megyék közti párnahímző versenyen. És ez még csak nem is az egyetlen épkézláb poénja a filmnek: egyet kap a Michael J. Fox és a remegő kezű hitmanek közötti párhuzam is – és működik is. Kár, hogy ennél bátrabb már nem mer lenni. Mintha az alkotók nem tudtak volna dönteni az éjfekete komédia, a kikacsintós akcióvígjáték és a romantikus dramedy között, ezért kicsit mindegyikbe belekaptak. Szerencsére a jól ismert és kevésbé ismerős arcok elviszik a mozit a hátukon.

Forgalmazza a Vertigo Média


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.