Tévésorozat

Briliáns barátnőm

  • Szabó Ádám
  • 2018. december 29.

Mikrofilm

A közeg, a sztorik és a szereplők mintha az olasz neorealizmusból teleportáltattak volna a képernyőre: az 50-es évek elejének meggyötört emberekkel teli, piszkos Nápolyában járunk, ahol a boldogulásnál csak az a nehezebb, ha mindezt lánygyerekként kénytelen valaki megtenni. Az erre az időszakra visszaemlékező főhős, Lenú (Elena) intelligens, de csendes és zárkózott lány, aki mindig azt teszi, amit a szülei vagy a tanárai elvárnak tőle. Szegény családból származik, de helyzete még így sem olyan rossz, mint a címbeli briliáns barátnőjéé: Lila bár nála és az egész osztálynál okosabb, de nem engedheti meg, hogy extra órákért magántanárhoz járjon. Személyisége pont Lenú ellentéte: minden érdekli és folyamatosan a bajt keresi, otthon és az iskolában sem fél senkivel szembeszállni. Kettejük barátsága annyi mindent tükröz, hogy az alkotók alig győzték nyolcrészes minisorozatba sűríteni a több mint 300 oldalas eredeti regényt: felnőtté válás, nők és gyerekek helyzete, háború utáni pusztulat, egy igaz barátság – mindegyik megkapja a maga érzelmes 5 percét.

Csak mindez sehogy sem akar koherens egésszé összeállni. Részleteiben pedig a sorozat több mint hatásos: ritkán látni olyan durva, ám mégis érzékeny jeleneteket, mint amikor a főszereplő gyerekeket környezetük a kornak megfelelően próbálja belenevelni a női szerepekbe; lelki terror, öles atyai pofonok, sőt, még ablakon kihajítás is szerepel a palettán. Ám máskor, például a központi szerepet játszó barátság ábrázolásakor valahogy mintha kiszállna a (képzelő)erő a sorozatból.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.