Film

Styx – Hamis szelek

Mikrofilm

Wolfgang Fischer filmjének címe csak az első szimbólum, ami a művét a görög mitológiához kapcsolja. A megtévesztően csupasz cselekményt egészen magváig átitatják az antik nyomok.

Rike, a német mentőorvos elhatározza, hogy a Gibraltártól elhajózik az Ascension-szigetig, hogy kicsit kiszakadjon napi rutinjából. A film első fél órájában az ő szótlan hajókázását látjuk. E csönd készíti elő Fischer kettős csapását: Rike dühöngő viharba kerül (küzdelme az elemekkel Robert Redford tusáját idézi a Minden odavan című filmből), majd a vihar elvonulása után egy léket kapott, menekültekkel teli halászhajóra bukkan. Már a néma vitorlázás is elegendő – igaz, meglehetősen puritán – élvezetet nyújtott, a film valódi tétje és a komplex morális dimenzió itt mutatkozik meg. Rike hívja a parti őrséget, melynek képviselője határozottan távolmaradásra utasítja. A már megjelenésében is csupa erőt és intellektust sugárzó Rike elbizonytalanodik, tépelődő görög hősnővé válik: hamar rájön, hogy a közösség nem is akar segíteni, ő mégis morális kötelességének érzi, hogy tegyen valamit. Ha tétlen marad, Kharübdisz nyeli el az összes tengeren hánykolódót, de ha nem adja fel, Szkülla talán csak néhányukat ragadja el. Rike kimenti a vitorlása felé úszó, halálosan legyengült Kingsley-t (Susanne Wolff méltó párja Gedion Oduor Wekesa), majd a könyörgésének engedve saját vitorlása süllyedését hazudja a parti őrségnek. Rike Darwin paradicsoma felé indult, de a poklot találta – Fischer is könyörtelenül kényszerít szembenézni a Sztüxön túl élőkkel.

Forgalmazza a magyarhangya

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.