Magyar Narancs: Bár Cheney hivatalosan George W. Bush alelnöke volt, a filmjéből az derül ki, hogy valójában az ő akarata érvényesült, az ifjabb Bush csak afféle bábu volt. Ez már Bush elnöksége idején is köztudott volt?
Adam McKay: Egy-két vicc már annak idején is közszájon forgott, arra célozgatva, hogy valójában Cheney irányítja az országot, de a viccek nagy részének mégiscsak George W. Bush volt a céltáblája, hiszen úgy viselkedett, mint egy pojáca. Számomra csak jóval később esett le, miután már beleástam magam a Cheney-ről szóló szakirodalomba, hogy milyen messze elért a keze. Voltak újságírók, aki beleláttak a mesterkedéseibe, de az amerikai nép aligha volt tisztában a valós szerepével.
MN: Az ifjabb Busht ilyen könnyű volt bepalizni?
AM: Az mindenképpen W. Bush javára írandó, hogy amikor a döntések születtek, azért ő is ott volt a szobában. A hivatali ideje vége felé ráébredt, hogy Cheney bepalizta, a nyolc évből az utolsó másfél ennek tudatában telt; Bush megorrolt Cheney-re. A kapcsolatuk nem ért boldog véget. Maga az idősebb Bush is úgy nyilatkozott, hogy ha sejtette volna, hogy Cheney egy árnyékbirodalmat épít a Fehér Házban, biztosan nem ajánlja a fia figyelmébe. Szóval a papa is elismerte, hogy Cheney a saját birodalmát építgette.
MN: Mik voltak az ifjabb Bush – ahogy ön nevezte – pojácaságának kimagasló pillanatai?
AM: Elsőként mindig az fog beugrani, amikor a beszéde végén egy zárt ajtón keresztül próbál távozni a teremből, de talán a legnevetségesebb és egyben legszánalmasabb pillanata az volt, amikor vadászrepülős szerelésben beszédet mondott egy repülőgép-hordozó fedélzetén. Gyakorlatilag az volt az üzenete, hogy az iraki háború véget ért, miközben a csapataink még hosszú évekig Irakban maradtak.
| ||
Még hosszan sorolhatnám azokat az eseteket, amikor bebizonyosodott, hogy a legalapvetőbb dolgokkal sincs tisztában, és lövése sincs, hogyan működik a kormány. És hát nagyon megviselte a meló, előszeretettel emlegette, milyen kemény munkát végez – ez igaz is volt, különösen annak fényében, hogy a szakmai életrajzában tátong egy 12 éves szünet, amikor nem csinált semmit. Rendes állása sosem volt.
MN: A Golden Globe átvételekor a Cheney-t alakító Christian Bale a Sátánnak köszönte meg az inspirációt. Megáll a Sátán–Cheney-párhuzam?
AM: Az a gyanúm, Christian sem egészen így gondolja, csak viccelt. Persze van, aki Cheney-ben valóban az ördögöt látja, de a filmünknek épp az volt a célja, hogy előássuk a politikusban lakozó embert. Cheney nem valami főgonoszként kezdte, meglehetősen átlagos fickóként indult, sok-sok év kellett ahhoz, hogy olyanná váljék, amilyennek ma a legtöbben ismerik. De senkit sem írnék le csupán annyival, hogy maga lenne az ördög. Christian csak viccelt.
MN: Mit tart az ezek szerint nem teljesen ördögi Cheney főbűnének?
AM: Az iraki háborút. Tudatosan manipulálták a hírszerzési adatokat, egyértelműen megcáfolt információkat húztak elő, kampányszerűen űzték a félretájékoztatást, hogy háborúba rángassák az országot, hogy megtámadjuk Irakot. A másik főbűn, ami Cheney lelkén szárad, a foglyok kínzása. És még hosszan sorolhatnám.
| ||
MN: Cheney bírja Trump elnököt?
AM: Kezdetben támogatta Trumpot, de az orosz kapcsolat nem volt az ínyére. A lánya, Liz kongresszusi képviselő és Trump híve, bár mostanában mintha bírálta volna valamiért. Persze a párthűség mindenek felett áll. Mindig is ki fognak tartani a Republikánus Párt mellett, még ha olykor kritizálnák is Trumpot.
MN: A jobb- vagy a baloldal utálja jobban a filmjét?
AM: A balosok egy része imádja, egy másik részük nem annyira. A jobb egy része gyűlöli, egy másik részük a maga módján tulajdonképpen bírja. Van, aki szerint a baloldal ökleként csaptunk oda, más szerint meg nem ütöttünk elég nagyot. Az amerikai író, Ron Suskind, aki elég sokat tud Bushról és Cheney-ről, amerikai Rorschach-tesztnek nevezte a filmet.
MN: Cheney nagy machinátor volt, de a szíve nem bírta a megterhelést. A filmben három infarktusát is megmutatják.
AM: Egyet ki is hagytunk, négy volt neki. De lehet, hogy több is. Végül szívátültetésre került sor.
MN: Ön is átesett egy infarktuson a forgatás során.
AM: Az ötvenhez közeledve javában dohányoztam, és volt némi túlsúly is rajtam. Egyszer csak bizsergést éreztem a karomban és émelygést a gyomromban. Sosem gondoltam volna, hogy az utóbbi is tünet lehet, ha Christian Bale fel nem világosít, amikor Cheney infarktusos jelenetére készültünk. Gyorsan bekaptam jó néhány bébi aszpirint, és azonnal hívtam a mentőt. Az orvosok ennek tulajdonítják, hogy a szívem épségben megúszta. Hálával tartozom Christian Bale-nek, és talán egy kicsike hálával Dick Cheney-nek is.
(Az interjú a Magyar Narancs 2019. február 21-i számában jelent meg, most újraközöljük online is.)
Kritikánkat a filmről itt olvashatja:
A piszokságok és a hatalomvágy mögött nem rajzolódik ki egy valódi ember arcéle
Nemcsak a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarját nyerte el Adam McKay A nagy dobással két éve, de valami fontosabbat is megtalált: a saját hangját.
