Coppola újravágta a Keresztapa 3-at

Coppola újravágta a Keresztapa 3-at

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 7.

Mikrofilm

30 éves lett a mozi, ami nem tudott felnőni elődeihez.

30 éve mutatták be a mozik A keresztapa harmadik részét. Egészen pontosan december 20. a jubileum időpontja, Magyarországra pedig 5 hónapos késéssel, 1991. május 3-án jutott el a film. A Keresztapát szokás minden idők egyik legjobb filmjének tartani, a második epizódnál pedig a közmegegyezés szerint nem nagyon született jobb folytatás a filmtörténet során; a hamadik részt ehhez képest kifejezetten visszafogott rajongás jellemzi. Pedig ezt is Oscarra jelölték, ráadásul a Legjobb film mellett 6 másik kategóriában is. Csak míg az első és második rész győzött is, a befejező etapot lenyomta Costner Farkasokkal táncolója. Ezzel együtt is A keresztapa és A gyűrűk ura maradtak az egyeüdli trilógiák, melyeknek minden részét jelölték a legfőbb kategóriában.

A Paramount stúdió bejelentése szerint az évforduló alkalmából Coppola újravágta a befejező részt.

A rendező nyilatkozata szerint főleg a film elejét és végét változtatta meg, illetve belenyúlt még pár jelenetbe és a zenékbe is. Az új változat a rendező nyiatkozata szerint nemcsak közelebb áll az ő eredeti víziójához, de főhajtás az 1999-ben elhunyt író, Mario Puzo előtt, aki nemcsak a filmek alapját jelentő könyveket, de a mozik forgatókönyvét is jegyezte. A stúdió a tervek szerint új címmel – The Godfather, Coda: The Death of Michael Corleone – limitált ideig ismét moziba küldi majd a legendás trilógia záródarabját.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.