Dezinformációval és deszkásokkal bomlik ki a valóság – jön a Verzió

  • narancs.hu
  • 2024. október 1.

Mikrofilm

November 6-13. között rendezik meg a 21. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált, amely ezúttal is fesztiválnyertes alkotásokkal, ismeretlen csemegékkel és fontos témákkal érkezik. A programot immár új kurátori csapat állította össze, de a minőség maradt a régi. Az idei kiemelt témák közé tartozik a dekolonizáció és a dezinformáció, de az örmény, ukrán és brit alkotások is külön válogatást kaptak.

„A valóság kibontva” – szól a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idei szlogenje, a Verzió ugyanis küldetése szerint igyekszik a látszat mögé nézni, felfesteni a sokszor hamis felszín mögött húzódó problémákat, hogy közelebb juthassunk a valósághoz. Épp ezért a válogatásba bekerült filmek a mainstream narratívák lebontásával, a problémák kicsomagolásával foglalkoznak.

A seregszemlén 60 film látható majd 4 versenykategóriában és 8 tematikus szekcióban. „A filmek kiválasztásánál az aktuális társadalmi, politikai, emberi jogi, környezeti kérdések és ügyek sokszínű bemutatása mellett a legfontosabb az volt, hogy megtaláljuk azokat a kiemelkedő filmeket, amik igazi moziélményt adnak” – mondta Somlyai Fanni programigazgató.

A nyitófilm Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című filmje lesz. Ez egy budapesti fiú felnövését mutatja be, aki 12 éves randalírozó kölyökből, Sanyiból felnőttkorában deszkázó közellenséggé válik. Világpremierje a jelenleg Európa legrangosabbjának számító, koppenhágai CPH:DOX fesztiválon volt, majd számos nemzetközi fesztiválra válogatták be és díjazták Amerikától Tajvanig.

A dekolonizációnak szentelt tematikus blokk egyik fénypontja Mati Diop Dahomey című filmje lesz, ami Párizsból a mai Benini Köztársaságba visszakerülő műtárgyak által kiváltott heves vitákat követi. A rendező különös hangulatú 2019-es filmjével, Az Atlantiakkal hívta fel magára a szélesebb közönség figyelmét, a Dahomey pedig az idei berlini filmfesztiválon elnyerte az Ezüst Medvét. A dokumentumfilmet 2025-ben a Mozinet hozza be majd a mozikba, a premier a Verzión lesz.

Ugyancsak külön blokkot kapnak a dezinformációval foglalkozó filmek. Itt lesz látható például a Black Snow című alkotás, melyben egy kigyulladt régi szovjet bánya és az ügyben nyomozó civilek hirtelen egy hatalmas kormányzati dezinformációs kampány célpontjává válnak. „Abban a világban, ahol a kormányzat a lehető legkorruptabb cinizmussal követ el környezeti bűnöket állampolgáraival szemben, ahol a közösségeket brutálisan mellőzik, egy elképesztően bátor nő hatalmas erőkkel szemben veszi fel a harcot, miközben saját élete a tét. Egy olyan társadalomról álmodik, ahol az emberek fontosabbak a profitnál, miközben őt magát egy totalitárius rendszer fenyegeti. Kitartása és elkötelezettsége inspiráló. A rendező érzékenysége főszereplője biztonsága iránt, valamint a közöttük lévő bensőséges kapcsolat lenyűgözött minket” – hangzott a már emlegetett CPH: DOX fesztivál zsűrijének értékelése, amely Alina Simone dokumentumfilmjének ítélte oda idén a F:ACT Award-ot.

Több nemzet is saját válogatást kapott az idei programban. Az ukrán fókuszú filmek egyik legizgalmasabb darabja az Intercepted, melyet többek között Berlinben és Krakkóban is bemutattak. A film orosz katonák és családjaik lehallgatott telefonbeszélgetéseit állítja szembe a háborús mindennapokkal.

A brit dokumentumfilmes fókusz is tele lesz érdekes filmekkel. A Black Box Diaries például a japán meToo-mozgalom legnagyobb botrányt kiváltó esetét mutatja be: ennek főszereplője a filmet rendező Shiori Ito, akit az ország egyik legismertebb újságírója, Abe Sinzó munkájának egyik állandó tudósítója, Norijuki Jamagucsi erőszakolt meg. A Celluloid Underground az alkotója, az iráni Ehsan Khoshbakht mozihoz fűződő intenzív, sokrétű kapcsolatát mutatja be.

Az örmény filmeknek szentelt szekció filmjei jellemzően a Hegyi-Karabah háború tragédiájára hívják fel a figyelmet. Az 1489-ben például egy háborúban eltűnt fiatal fiú testvére telefonjával dokumentálja a keresést.

Idén is lesznek persze hazai alkotások: a magyar verseny egyik legizgalmasabb darabja Rubi Anna Az életed nélkülem című filmje, mely a TASZ otthonápolás-perének édesanyáit és súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekeit követi. A dokumentumfilm világpremierje a Szarajevói Filmfesztiválon volt, ahol elnyerte a dokumentumfilmek Emberi Jogi díját, a hazai streaming premier az RTL pluszon lesz.

A versenyszekciók és a tematikus programok kurátorai Debre Zsuzsa, Dér Asia, Horányi Péter, Szirony Szabolcs, Gyureskó Enikő és Somlyai Fanni voltak. A Képkereső szekció kurátora Oksana Sarkisova, a queer versenyé pedig a cseh Kristýna Genttnerová. 

A fesztivál vetítéseinek és kísérőprogramjainak helyszínei a Toldi és a Művész mozi, a Trafó, a CEU Budapest és az Adaptér. A filmek a mozik után november 14-24. között online is elérhetők lesznek a Verziótékában: https://festival.verzio.org/.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.