Dezinformációval és deszkásokkal bomlik ki a valóság – jön a Verzió

  • narancs.hu
  • 2024. október 1.

Mikrofilm

November 6-13. között rendezik meg a 21. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált, amely ezúttal is fesztiválnyertes alkotásokkal, ismeretlen csemegékkel és fontos témákkal érkezik. A programot immár új kurátori csapat állította össze, de a minőség maradt a régi. Az idei kiemelt témák közé tartozik a dekolonizáció és a dezinformáció, de az örmény, ukrán és brit alkotások is külön válogatást kaptak.

„A valóság kibontva” – szól a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idei szlogenje, a Verzió ugyanis küldetése szerint igyekszik a látszat mögé nézni, felfesteni a sokszor hamis felszín mögött húzódó problémákat, hogy közelebb juthassunk a valósághoz. Épp ezért a válogatásba bekerült filmek a mainstream narratívák lebontásával, a problémák kicsomagolásával foglalkoznak.

A seregszemlén 60 film látható majd 4 versenykategóriában és 8 tematikus szekcióban. „A filmek kiválasztásánál az aktuális társadalmi, politikai, emberi jogi, környezeti kérdések és ügyek sokszínű bemutatása mellett a legfontosabb az volt, hogy megtaláljuk azokat a kiemelkedő filmeket, amik igazi moziélményt adnak” – mondta Somlyai Fanni programigazgató.

A nyitófilm Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című filmje lesz. Ez egy budapesti fiú felnövését mutatja be, aki 12 éves randalírozó kölyökből, Sanyiból felnőttkorában deszkázó közellenséggé válik. Világpremierje a jelenleg Európa legrangosabbjának számító, koppenhágai CPH:DOX fesztiválon volt, majd számos nemzetközi fesztiválra válogatták be és díjazták Amerikától Tajvanig.

A dekolonizációnak szentelt tematikus blokk egyik fénypontja Mati Diop Dahomey című filmje lesz, ami Párizsból a mai Benini Köztársaságba visszakerülő műtárgyak által kiváltott heves vitákat követi. A rendező különös hangulatú 2019-es filmjével, Az Atlantiakkal hívta fel magára a szélesebb közönség figyelmét, a Dahomey pedig az idei berlini filmfesztiválon elnyerte az Ezüst Medvét. A dokumentumfilmet 2025-ben a Mozinet hozza be majd a mozikba, a premier a Verzión lesz.

Ugyancsak külön blokkot kapnak a dezinformációval foglalkozó filmek. Itt lesz látható például a Black Snow című alkotás, melyben egy kigyulladt régi szovjet bánya és az ügyben nyomozó civilek hirtelen egy hatalmas kormányzati dezinformációs kampány célpontjává válnak. „Abban a világban, ahol a kormányzat a lehető legkorruptabb cinizmussal követ el környezeti bűnöket állampolgáraival szemben, ahol a közösségeket brutálisan mellőzik, egy elképesztően bátor nő hatalmas erőkkel szemben veszi fel a harcot, miközben saját élete a tét. Egy olyan társadalomról álmodik, ahol az emberek fontosabbak a profitnál, miközben őt magát egy totalitárius rendszer fenyegeti. Kitartása és elkötelezettsége inspiráló. A rendező érzékenysége főszereplője biztonsága iránt, valamint a közöttük lévő bensőséges kapcsolat lenyűgözött minket” – hangzott a már emlegetett CPH: DOX fesztivál zsűrijének értékelése, amely Alina Simone dokumentumfilmjének ítélte oda idén a F:ACT Award-ot.

Több nemzet is saját válogatást kapott az idei programban. Az ukrán fókuszú filmek egyik legizgalmasabb darabja az Intercepted, melyet többek között Berlinben és Krakkóban is bemutattak. A film orosz katonák és családjaik lehallgatott telefonbeszélgetéseit állítja szembe a háborús mindennapokkal.

A brit dokumentumfilmes fókusz is tele lesz érdekes filmekkel. A Black Box Diaries például a japán meToo-mozgalom legnagyobb botrányt kiváltó esetét mutatja be: ennek főszereplője a filmet rendező Shiori Ito, akit az ország egyik legismertebb újságírója, Abe Sinzó munkájának egyik állandó tudósítója, Norijuki Jamagucsi erőszakolt meg. A Celluloid Underground az alkotója, az iráni Ehsan Khoshbakht mozihoz fűződő intenzív, sokrétű kapcsolatát mutatja be.

Az örmény filmeknek szentelt szekció filmjei jellemzően a Hegyi-Karabah háború tragédiájára hívják fel a figyelmet. Az 1489-ben például egy háborúban eltűnt fiatal fiú testvére telefonjával dokumentálja a keresést.

Idén is lesznek persze hazai alkotások: a magyar verseny egyik legizgalmasabb darabja Rubi Anna Az életed nélkülem című filmje, mely a TASZ otthonápolás-perének édesanyáit és súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekeit követi. A dokumentumfilm világpremierje a Szarajevói Filmfesztiválon volt, ahol elnyerte a dokumentumfilmek Emberi Jogi díját, a hazai streaming premier az RTL pluszon lesz.

A versenyszekciók és a tematikus programok kurátorai Debre Zsuzsa, Dér Asia, Horányi Péter, Szirony Szabolcs, Gyureskó Enikő és Somlyai Fanni voltak. A Képkereső szekció kurátora Oksana Sarkisova, a queer versenyé pedig a cseh Kristýna Genttnerová. 

A fesztivál vetítéseinek és kísérőprogramjainak helyszínei a Toldi és a Művész mozi, a Trafó, a CEU Budapest és az Adaptér. A filmek a mozik után november 14-24. között online is elérhetők lesznek a Verziótékában: https://festival.verzio.org/.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.