Tévétorrent

Emergence

Mikrofilm

Legalább Frances McDormand Marge Gundersonja óta titkon állandóan szezonja van a kedvesen bumfordi, de könyörtelenül hatékony rendőrnőknek.

Egy kis Long Island-i városban lezuhan egy repülő, és titokzatos áramkimaradást okoz a környéken. A helyi rendőrök kivonulnak a helyszínre, ahol a rendőrfőnök, Jo Evans (Tolman) egy furcsa kislányt talál, aki nem emlékszik, hogyan került a roncs közelébe. Jo ideiglenesen magához veszi az idegent, aki egyre különösebb jelenségeket produkál, csak hát néhány – magát szövetségi ügynöknek kiadó – zsoldos is szeretné őt megkaparintani.

Sci-fi thrillerhez képest Tara Butters és Michele Fazekas sorozata viszonylag szűkmarkúan bánik a látványos akciókkal, így egyre erősödik a nézőben a gyanú, hogy valójában egy családi dráma bontakozik ki az összeesküvések mögött. A közepesen fantáziátlan fordulatokat kiválóan ellensúlyozzák Jo bájos kis mozaikcsaládjának epizódjai a láthatóan még mindig szerelmes exférjjel (Donald Faison), a rákkal küzdő nagypapával (Clancy Brown) és a nagyszájú, életvidám nagylánnyal (Ashley Aufderheide). A széria bölcsen a Rólunk szól- és nem a Lost-utánérzés útját választja, kihasználva legnagyobb erősségét, a szimpatikus, hiteles szereplőgárdát. A legvadabb természetfeletti jelenségeket (a sorozat családias hangvételéhez képest néha meghökkentően véres momentumokat is tartalmaz) is földhözragadt józansággal kezelő szereplőknek lehetetlen nem szurkolni. Már az első néhány epizód után elengedhetjük a nagy rejtély kibogozását – az Emergence sokkal jobban mutat családi drámaként.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.