Film

Terminator: Sötét végzet

  • - kg -
  • 2019. december 7.

Mikrofilm

Szinte profetikus, ahogy nem olyan rég Arnold Schwarzenegger, mint hazánkban állomásozó világsztár belefutott az Andrássy úton a magyar valóságba. Pedig nem akart mást, mint engedve egy nagyon is természetes emberi vágynak, szétnézni a Gucci-szaküzletben, kicsit tán vásárolni is ezt-azt. Ám hiába a tetemes életmű és a kaliforniai kormányzóság, ez mind nem volt elég, hogy Arnold beléphessen a boltba – az erősen demokratikus beállítottságú Magyarországon ezt csak akkor tehette volna meg, ha előtte valaki kijön a vásárlókkal teli butikból, ahogy arra a hírek szerint a beengedőemberek fel is hívták a sztár figyelmét. A világraszóló butikgate idején még nem sejthettük, hogy mindez az épp készülő Terminator-film korai beharangozója, hiszen az új epizódban Schwarzenegger épp egy olyan kockás inges kisemberként, bérből-fizetésből élő, öregecske gyilkoló robotként lép elénk, akit a luxusruhaüzletek őrei már a bejáratnál kiszúrnának. A James Cameron elindította, és most a közreműködésével sírba segített sorozat eddig csak a jövővel kereskedett, de most már kárpittal is. A méteráruban nyomuló, emberarcú robot egyébként a jobb poénok közé tartozik, Schwarzi el is lőtte már talkshow-körútja során, de azért így is üt. Nem úgy az egyszerűségében is túlbonyolított sztori, amelyen Linda Hamilton kétségtelen karizmája és a mellérendelt női hősök sem segítenek. Semmi bajunk a kiborgokkal, ismerünk rendes gyilkos robotokat is, de azért 90 percnél hosszabb film ne járjon már nekik! Ezt értük kérjük, nem ellenük. A Sötét végzet 130 perc fölött van.

Forgalmazza a Fórum Hungary

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.