Tévésorozat

Ez így nem OK

  • Szabó Ádám
  • 2020. április 19.

Mikrofilm

A tinédzserkorban az a legrosszabb, hogy semmit nem tehetünk ellene – legalábbis ezt tanulhattuk meg az elmúlt pár évtized film- és sorozatterméséből. Akad még néhány hasonló aranyköpés, melyet érdemes felidézni, hiszen az Ez így nem OK pontosan ilyen axiómákból építkezik

A tinédzserkorban az a legrosszabb, hogy semmit nem tehetünk ellene – legalábbis ezt tanulhattuk meg az elmúlt pár évtized film- és sorozatterméséből. Akad még néhány hasonló aranyköpés, melyet érdemes felidézni, hiszen az Ez így nem OK pontosan ilyen axiómákból építkezik: óvakodj a focicsapat kapitányától!; csak akkor írj naplót, ha felkészültél, hogy azt valaki az egész suli előtt felolvassa majd!; mindegy, mi történik előtte, úgyis minden lényeges dolog a sulibálon dől el.

A ki***tt világ vége meglepő sikere után jött az ukáz a Netflixtől: még egy csodabogaras, fekete humoros tinikaland rendel. Az alapanyag ismét Charles Forsman egyik képregénye lett (nincs olyan sok neki, két éven belül az egész életműve kattintható lesz), amihez összehalászták a szereplőket az elmúlt évek legsikeresebb coming of age filmjéből, de a humornak, az épkézláb figuráknak és forgatókönyvnek a nagy sietségben nyoma veszett.

A sztori szerint, ha Sidney dühbe jön, megmagyarázhatatlan dolgok történnek körülötte. Márpedig dühbe jönni bőven van oka: beleszeret barátnőjébe, de a rá hajtó, fura szomszéd srácot sem akarja megbántani, az őt és testvérét egyedül nevelő anyjának nincs ideje rá, ráadásul apja emlékétől is képtelen szabadulni. Mindezek összetett főhőst sejtetnek, akivel bárki könnyen együtt tud érezni – ha ez így van, az kizárólag a fiatal színésznő érdeme, akinek sajnos egyetlen épkézláb párbeszéd sem jutott. Persze élete bizonyos pontján pedig mindenki volt misfit – de egy sorozatban erről nem elég beszélni, ábrázolni is illene.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.