Ezt érdemes lesz nézni: visszatér a Golden Globe-ra a műsorvezető, akitől reszketnek a sztárok

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 1.

Mikrofilm

Jönnek a poénok, amelyek nagyobb felháborodást váltanak ki, mint tapsot vagy nevetést.

A Golden Globe történetének legnagyobb eredménye, hogy olyan sikeresen magukra aggatták „az Oscar előszobája” címkét, hogy azt azóta se lehet lemosni magukról.

Pedig a két elismerés elég távol áll egymástól: a Globe lényegében egy PR-esemény, ahol a Los Angelesben dolgozó külföldi tudósítókat tömörítő Hollywood Foreign Press Association ad át díjakat – a szervezetnek 93 tagja van, ők döntenek tehát arról, melyik a legjobb musical/vígjáték vagy épp a legjobb női főszereplő.

Az Oscarból szokás manapság gúnyt űzni,

az azonban mégis egy szakmai díj, amit a több mint 6 ezer tagból álló Akadémia ítél oda, s a processzusnak – a jelöléstől a szavazásig, majd a voksok összeszámolásáig – minden részlete szigorúan szabályozott.

Drew Barrymore (j) és Jennifer Lawrence amerikai színésznők a 71. alkalommal odaítélt Arany Glóbusz-díjak (Golden Globe) átadási ünnepségén

Drew Barrymore  és Jennifer Lawrence a 71. Golden Globe-on

Fotó: MTI/EPA/Paul Buck

Az egyik oldalon tehát ott áll a Návai Anikóval és társaival felálló, főképp puszi-interjúkban utazó újságíró csapat, a másikon meg George Lucas, Steven Spielberg és a szakma krémje, akik csoportokba tömörülve szavaznak a jelöltekre, majd a győztesekre. Épp ezért „az Oscar előszobája” sokkal inkább illene, mondjuk, a BAFTÁ-ra, de nekik nincs akkora marketingerejük.

Nem úgy a Golden Globe-nak, amelynek szervezői tesznek is azért, hogy a sztárok egyik kedvenc vörösszőnyeges eseménye legyen: a díjátadó légköre sokkal lazább, a meghívottaknak nem színházi székeken kell végigszenvedniük a 3+ órát, hanem asztaltársaságokban ülnek, és az ital is fogy rendesen.

Épp a gála nyitottsága miatt itt a műsorvezető is sokkal nagyobb teret kap – az Oscaron általában csak a nyitó monológ idején, illetve díjak között pár másodpercre tűnik fel a host. Ennek ellenére az Oscarnak akadtak legendás házigazdái: a producerek ma is könnyes szemmel emlegetik a showt 19-szer vezető Bob Hope-ot, vagy a 9-szeres host Billy Crystalt, ahogy sírógörcsöt kapnak még az emlékétől is annak, amikor 2011-ben Anne Hathaway és James Franco voltak a házigazdák (ezzel egyébként maga Hathaway is így van, aki mai napig bánja a haknit).

Talán nem véletlen, hogy a legutóbbi Oscar már házigazda nélkül pörgött – egyszerűen nincs, aki vállalná a fellépést. A Golden Globe kicsit más tészta – az első 66 átadónak mindössze egyszer, 1995-ben volt műsorvezetője, akkor mindjárt kettő is: John Larroquette és Janine Turner színészek. 2010-ben tértek át menetrendszerűen a műsorvezetős megoldásra, az akkor kiválasztott

Ricky Gervais tökéletes volt a feladatra,

épp ezért a következő két évben is őt választották. 2016-ban aztán ismét visszatért, és nemrég jött a hír, hogy jövőre ismét övé a feladat – immár ötödször. Gervais talán még nincs annyira elkoptatva, mint a napi esti talkshow-t vezető Jimmy Kimmel vagy Jimmy Fallon, másrészt nem ömlik úgy a csapból is, mint a Tina Fey–Amy Poehler komika-páros, akik már háromszor vezették a műsort.

Ricky Gervais egy 2007-es fellépésén

Ricky Gervais egy 2007-es fellépésén

Fotó: Wikipédia

Gervais alaposan rá is játszik arra, hogy ő nemcsak angol, de kívülálló is Hollywoodban: nem fél belerúgni a legnagyobb sztárokba, akik ott ülnek pár méterrel előtte. És nem csak Oscar-szintű, aranyos odamondogatásai vannak, melyek elsősorban a jelölt filmeket érintik: ő úgy poénkodik, mintha a Roast című beégetős stand-up egyik epizódjában lépne fel, simán előcibál bulvártörténéseket, vagy pár évvel azelőtti, borzalmas filmeket is.

Colin Farrellt például úgy konferálta fel hamiskás vigyorral, hogy elmondta, mennyire utálja a sztereotípiákat, főleg azokat, amelyek szerint az írek iszákos, káromkodó pokolfajzatok. A Szeretlek, Phillip Morris című Jim Carrey–Ewan McGregor filmről így beszélt: „Két heteroszexuális férfi azt teteti, hogy melegek. Pont az ellenkezője, amit néhány híres szcientológus csinál” – ez tipikusan az a poén volt, mely nagyobb felháborodást keltett a helyszínen, mint tapsot vagy nevetést.

A konferanszié Johnny Deppbe is beleszállt: elmondta róla, hogy egy éve még a világ legnagyobb sztárja volt, de Az utazó című film miatt karrierje úgy beleállt a földbe, hogy kénytelen volt vele dolgozni Gervais Life’s Too Short című vígjátéksorozatában. Majd mikor Depp színpadra lépett, bevitte neki a kegyelemdöfést: „Most komolyan, te magad láttad Az utazót?” – mire Depp zavartan hebegte, hogy nem. Mell Gibsonról csak annyit mondott egy pohár sörrel a kezében:

csak annyira szereti a piát, amennyire ő.

Mert Gervais úgy vezeti a műsort, hogy közben cseppet sem szégyenlősen, ám folyamatosan iszik – a műsor végére pedig az alkohol láthatóan meg is teszi a hatását. A komikust az angol Graham Norton Show-ban kérdezték arról, hogy ötödször is felkérték őt a Globe vezetésére. Gervais elmondta, hogy eddig sem izgulta túl a haknit, ezután sem fogja. „Ha én csinálom, azt mondok, amit csak szeretnék. Nem kell elpróbálnom. Ők pedig belementek ebbe.”

Azt azért bevallotta, hogy mielőtt színpadra lép, egyeztet egy ügyvéddel. Emiatt viszont még soha nem kellett visszafognia magát: „Ismerem a törvényt. Tudom mi az, amit még megúszhatok” – tette hozzá. Gervais egyébként a Golden Globe nélkül is egészen jól boldogul: a Netflixen fut After Life című sorozata, amelyben nemcsak szerepel, de ő az írója és a rendezője is – már be is rendelték belőle a második évadot.

És ott van persze A hivatal című komédiája, amelynek eredeti, angol változata is kulttá vált, de gigasikerré a Steve Carrell-féle amerikai feldolgozássá vált. A szitkom 6 éve véget ért, de még idén is rekordösszeget fizetett érte az NBC, hogy jövőre ne a Netflixen, hanem náluk fusson a show – ebből pedig az eredeti mű alkotójaként Gervais is rendesen részesül.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.