Ezt nem láttuk jönni: a Holdfény rendezője folytatja Az oroszlánkirályt
160908_tiff1233_top_story_lead.jpg

Ezt nem láttuk jönni: a Holdfény rendezője folytatja Az oroszlánkirályt

  • narancs.hu
  • 2020. október 4.

Mikrofilm

Pulitzer-díjas könyv adaptációja után elcsépelt remake-et folytat az Oscar-díjas író-rendező.

Az Oroszlánkirály című '94-es Disney-animáció tavalyi remake-je csak azért nem vált az év legsikeresebb mozijává, mert véletlenül pont akkor mutatták be minden idők legnagyobb bevételt termelő filmjét, a Bosszúállók: Végjátékot. Azért az újrahasznosított Simbának sincs oka panaszra: 1,6 milliárd dolláros világszintű bevételével a 7. az örökrangsorban, és ezzel természetesen a stúdió mindegyik élőszereplő remake-jét is maga mögé utasítja.

Pedig Jon Favreau filmjének fogadtatása nem volt egyöntetű:

míg az azt megelőző, 2016-os A dzsungel könyvét egyértelműen éltették, Az oroszlánkirályra máris mindenki úgy emlékszik vissza, mint az eredeti mesét szolgaian lemásoló, épp ezért teljesen felesleges próbálkozásra. Valóban nem tesz hozzá extra sztorit az alapanyaghoz, ahogy a Dumbo vagy az Aladdin újrája tette, és mivel nincsenek benne élő szereplők, mint A szépség és a szörnyetegben vagy a Hamupipőkében, még csak új dimenziót sem kap a történet. Látványt tekintve azonban elsőrangú a mozi: ahogy mi is megírtuk, egyedül a nyitójelenet tartalmaz valódi felvételeket – a CGI azonban olyan élethűre sikerült, hogy senkinek sem tűnt fel a különbség.

Az új Oroszlánkirályban egyetlen valódi felvétel van

A CGI-orgiát bámulva viszont senkinek sem tűnt fel. A Disney legújabb remake-próbálkozását barokkos túlzás élőszereplős feldolgozásnak hívni - persze a Dumbo, az Aladdin vagy épp A dzsunger könyve is hemzsegett a számítógépes effektektől, de egyik se ment olyan messze, mint Jon Favreu filmje.

Hogy akkor miért hosszabb a Favreau-változat 29 perccel a mesénél? Nehéz a különbségeket összekaparni, de elsősorban egyes jeleneteket húztak túl a drámai hatás kedvéért, illetve Nala, na meg a hangját kölcsönző Beyoncé révén nagyobb szerepet kapott a női szál.

A hatalmas siker hatására nem csoda, hogy jön a folytatás – annak idején a mese is trilógiává bővült, igaz, csak videón.

Az igazán meglepő az, ki viszi tovább a szériát.

A Deadline értesülései szerint a stúdió leszerződtette Barry Jenkinst, az Oscar-díjas Holdfény és az Oscar-jelölt Ha a Beale utca mesélni tudna rendező-forgatókönyvíróját. A szkriptet azonban nem ő, hanem az első részt is jegyző Jeff Nathanson írja majd. Szinte biztos, hogy ezúttal nem egy az egyben remake-elik majd a '98-as Szimba büszkeségét – inkább egy Keresztapa II-szerű folytatás valószínű, melyben a múlt és  jelen keveredik majd, természetesen sok zenével, és a már idézett fotórealisztikus CGI-technológiával.

Mindez elég nagy váltást jelent Jenkins karrierjében: a Holdfény gyakorlatilag az évszázad meglepetését okozta az Oscar-győzelmével, ő pedig ezt követően is kitartott az alacsony költségvetésű, elsősorban a feketék társadalmi helyzetét elemző projektek mellett. Ilyen volt a Ha a Beale utca mesélni tudna, valamint a Colson Whitehead Pulitzer-díjas regényéből az Amazon számára készülő minisorozat, A föld alatti vasút is, melynek nemrég fejezték be a forgatását. Kíváncsian várjuk, mit tud hozzátenni a meséhez a projektjeit legendásan rövid pórázon tartó Disney igazgatása alatt.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.