Ezt nem láttuk jönni: a Holdfény rendezője folytatja Az oroszlánkirályt
160908_tiff1233_top_story_lead.jpg

Ezt nem láttuk jönni: a Holdfény rendezője folytatja Az oroszlánkirályt

  • narancs.hu
  • 2020. október 4.

Mikrofilm

Pulitzer-díjas könyv adaptációja után elcsépelt remake-et folytat az Oscar-díjas író-rendező.

Az Oroszlánkirály című '94-es Disney-animáció tavalyi remake-je csak azért nem vált az év legsikeresebb mozijává, mert véletlenül pont akkor mutatták be minden idők legnagyobb bevételt termelő filmjét, a Bosszúállók: Végjátékot. Azért az újrahasznosított Simbának sincs oka panaszra: 1,6 milliárd dolláros világszintű bevételével a 7. az örökrangsorban, és ezzel természetesen a stúdió mindegyik élőszereplő remake-jét is maga mögé utasítja.

Pedig Jon Favreau filmjének fogadtatása nem volt egyöntetű:

míg az azt megelőző, 2016-os A dzsungel könyvét egyértelműen éltették, Az oroszlánkirályra máris mindenki úgy emlékszik vissza, mint az eredeti mesét szolgaian lemásoló, épp ezért teljesen felesleges próbálkozásra. Valóban nem tesz hozzá extra sztorit az alapanyaghoz, ahogy a Dumbo vagy az Aladdin újrája tette, és mivel nincsenek benne élő szereplők, mint A szépség és a szörnyetegben vagy a Hamupipőkében, még csak új dimenziót sem kap a történet. Látványt tekintve azonban elsőrangú a mozi: ahogy mi is megírtuk, egyedül a nyitójelenet tartalmaz valódi felvételeket – a CGI azonban olyan élethűre sikerült, hogy senkinek sem tűnt fel a különbség.

Az új Oroszlánkirályban egyetlen valódi felvétel van

A CGI-orgiát bámulva viszont senkinek sem tűnt fel. A Disney legújabb remake-próbálkozását barokkos túlzás élőszereplős feldolgozásnak hívni - persze a Dumbo, az Aladdin vagy épp A dzsunger könyve is hemzsegett a számítógépes effektektől, de egyik se ment olyan messze, mint Jon Favreu filmje.

Hogy akkor miért hosszabb a Favreau-változat 29 perccel a mesénél? Nehéz a különbségeket összekaparni, de elsősorban egyes jeleneteket húztak túl a drámai hatás kedvéért, illetve Nala, na meg a hangját kölcsönző Beyoncé révén nagyobb szerepet kapott a női szál.

A hatalmas siker hatására nem csoda, hogy jön a folytatás – annak idején a mese is trilógiává bővült, igaz, csak videón.

Az igazán meglepő az, ki viszi tovább a szériát.

A Deadline értesülései szerint a stúdió leszerződtette Barry Jenkinst, az Oscar-díjas Holdfény és az Oscar-jelölt Ha a Beale utca mesélni tudna rendező-forgatókönyvíróját. A szkriptet azonban nem ő, hanem az első részt is jegyző Jeff Nathanson írja majd. Szinte biztos, hogy ezúttal nem egy az egyben remake-elik majd a '98-as Szimba büszkeségét – inkább egy Keresztapa II-szerű folytatás valószínű, melyben a múlt és  jelen keveredik majd, természetesen sok zenével, és a már idézett fotórealisztikus CGI-technológiával.

Mindez elég nagy váltást jelent Jenkins karrierjében: a Holdfény gyakorlatilag az évszázad meglepetését okozta az Oscar-győzelmével, ő pedig ezt követően is kitartott az alacsony költségvetésű, elsősorban a feketék társadalmi helyzetét elemző projektek mellett. Ilyen volt a Ha a Beale utca mesélni tudna, valamint a Colson Whitehead Pulitzer-díjas regényéből az Amazon számára készülő minisorozat, A föld alatti vasút is, melynek nemrég fejezték be a forgatását. Kíváncsian várjuk, mit tud hozzátenni a meséhez a projektjeit legendásan rövid pórázon tartó Disney igazgatása alatt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.