Az Oroszlánkirály című '94-es Disney-animáció tavalyi remake-je csak azért nem vált az év legsikeresebb mozijává, mert véletlenül pont akkor mutatták be minden idők legnagyobb bevételt termelő filmjét, a Bosszúállók: Végjátékot. Azért az újrahasznosított Simbának sincs oka panaszra: 1,6 milliárd dolláros világszintű bevételével a 7. az örökrangsorban, és ezzel természetesen a stúdió mindegyik élőszereplő remake-jét is maga mögé utasítja.
Pedig Jon Favreau filmjének fogadtatása nem volt egyöntetű:
míg az azt megelőző, 2016-os A dzsungel könyvét egyértelműen éltették, Az oroszlánkirályra máris mindenki úgy emlékszik vissza, mint az eredeti mesét szolgaian lemásoló, épp ezért teljesen felesleges próbálkozásra. Valóban nem tesz hozzá extra sztorit az alapanyaghoz, ahogy a Dumbo vagy az Aladdin újrája tette, és mivel nincsenek benne élő szereplők, mint A szépség és a szörnyetegben vagy a Hamupipőkében, még csak új dimenziót sem kap a történet. Látványt tekintve azonban elsőrangú a mozi: ahogy mi is megírtuk, egyedül a nyitójelenet tartalmaz valódi felvételeket – a CGI azonban olyan élethűre sikerült, hogy senkinek sem tűnt fel a különbség.
Az új Oroszlánkirályban egyetlen valódi felvétel van
A CGI-orgiát bámulva viszont senkinek sem tűnt fel. A Disney legújabb remake-próbálkozását barokkos túlzás élőszereplős feldolgozásnak hívni - persze a Dumbo, az Aladdin vagy épp A dzsunger könyve is hemzsegett a számítógépes effektektől, de egyik se ment olyan messze, mint Jon Favreu filmje.
Hogy akkor miért hosszabb a Favreau-változat 29 perccel a mesénél? Nehéz a különbségeket összekaparni, de elsősorban egyes jeleneteket húztak túl a drámai hatás kedvéért, illetve Nala, na meg a hangját kölcsönző Beyoncé révén nagyobb szerepet kapott a női szál.
A hatalmas siker hatására nem csoda, hogy jön a folytatás – annak idején a mese is trilógiává bővült, igaz, csak videón.
Az igazán meglepő az, ki viszi tovább a szériát.
A Deadline értesülései szerint a stúdió leszerződtette Barry Jenkinst, az Oscar-díjas Holdfény és az Oscar-jelölt Ha a Beale utca mesélni tudna rendező-forgatókönyvíróját. A szkriptet azonban nem ő, hanem az első részt is jegyző Jeff Nathanson írja majd. Szinte biztos, hogy ezúttal nem egy az egyben remake-elik majd a '98-as Szimba büszkeségét – inkább egy Keresztapa II-szerű folytatás valószínű, melyben a múlt és jelen keveredik majd, természetesen sok zenével, és a már idézett fotórealisztikus CGI-technológiával.
Mindez elég nagy váltást jelent Jenkins karrierjében: a Holdfény gyakorlatilag az évszázad meglepetését okozta az Oscar-győzelmével, ő pedig ezt követően is kitartott az alacsony költségvetésű, elsősorban a feketék társadalmi helyzetét elemző projektek mellett. Ilyen volt a Ha a Beale utca mesélni tudna, valamint a Colson Whitehead Pulitzer-díjas regényéből az Amazon számára készülő minisorozat, A föld alatti vasút is, melynek nemrég fejezték be a forgatását. Kíváncsian várjuk, mit tud hozzátenni a meséhez a projektjeit legendásan rövid pórázon tartó Disney igazgatása alatt.
