Kicsit más közegbe érkezett a Jemaine Clement és Taika Waititi 2014-es, azonos című filmjéből készült sorozat, mint anno az eredeti. Már túl voltunk jó néhány vámpírhullámon és újraértelmezésen, de a rövidke játékidejű, hosszú gegláncokból álló, a díszletekre és miliőre sokat adó új-zélandi mockumentary még így is felkavarta az állóvizet.
A sorozat most Új-Zélandot elhagyva egy Staten Island-i vámpírfészekbe vezet be. A család feje Nandor, a Könyörtelen, aki igen kényes a rendre és az udvarias hangnemre. Osztozik a házon egy vámpírházaspárral, a teátrális Nadjával és Laszlóval, valamint a mindannyiuk által gyűlölt emberi külsejű energiavámpírral, Colin Robinsonnal. Hűségesen szolgálja őket Nandor cselédje, Guillermo, remélvén, hogy szolgálataiért cserébe őt is vámpírrá teszik. A filmhez hasonlóan a sorozat is mélyen megmártózik a populáris vámpírkultúrában – ennek megkoronázása a Vámpírtanács felbukkanása, melynek tagjai közt két lábon járó filmes idézetek sorakoznak (Tilda Swinton, Danny Trejo, Evan Rachel Wood, Wesley Snipes). A terjedelmesebb formátum feszesebb narrációt kíván, így minden epizód egy kisebb történetet mesél el, és kapunk egy lazább átívelő szálat is. A poénok is egyenetlenebbek, a hosszabb játékidőben nehéz fenntartani a film intenzitását. Viszont több idő marad a vámpír-ember viszonyok kibontására, ami néhol egészen melankolikus pillanatokat szül. Az alkotók nem változtattak a bevált recepten, és van is benne spiritusz, de a szériának még keresgélnie kell a saját hangját.
Magyar felirat: Vendég!
